Tisztelt Látogató!

 Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az internetes honlapján elérhető részletes tájékoztatással kíván segítséget nyújtani a külföldiek 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodósát, a bejelentési kötelezettségekkel és a menekültügyi szakterületet érintő kérdések megválaszolásában.

Tisztelettel kérjük, hogy mielőtt elektronikus levélben megkeresne bennünket, olvassa el az alábbiakat:

1.      Szeretnénk figyelmét felhívni a honlapon elhelyezett tájékoztató anyagainkra, különösen a „Tartózkodás Magyarországon”, a „Letelepedés Magyarországon” és a „Menekültként Magyarországon” menüket, melyekben részletes tájékoztatás érhető el az egyes eljárásokkal kapcsolatban.

2.      Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatási kötelezettsége az annak hatáskörébe tartozó idegenrendészeti szakterület és a menekültügyi szakterületre vonatkozó kérdések megválaszolására terjed ki. Fentiek alapján Főigazgatóságunk - többek között - az alábbiak tekintetében nem nyújt tájékoztatást:

·         határátlépéssel kapcsolatos kérdések (kérjük, az általános rendőrségi feladatot ellátó szervet keressék fel)

·         a 180 napon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodáshoz esetlegesen szükséges rövidtávú vízummal kapcsolatos kérdések (kérjük, hogy azzal kapcsolatban a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz forduljon)

·         állampolgárság megszerzése, honosítás (kérjük, hogy az illetékes kormányhivatalhoz vagy a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz forduljon).

3.      E-mail és telefon útján időpontfoglalásra nincs mód. Kérjük, hogy honlapunk „Időpontfoglalás” funkcióját használja. Tájékoztatom, hogy az új időpontok kb. kettő hétre előre érhetőek el a rendszerben, így javasoljuk, hogy honlapunkon az időpont-foglalási funkciót kísérje figyelemmel, tekintettel arra, hogy folyamatosan kerülnek megnyitásra új időpontok.

Adatvédelmi és titoktartási okokból konkrét idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárással kapcsolatos ügyekben elektronikus levél útján nem adhatunk felvilágosítást. Konkrét ügyekben kérjük, hogy az eljáró regionális igazgatóságot keresse fel ügyfélfogadási időben vagy forduljon ahhoz a külképviselethez, ahol a kérelmét benyújtotta.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben az Ön által kért információ szerepel honlapunkon, vagy kívül esik az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hatáskörén, üzenetére nem küldünk külön választ, egyéb esetekben megkeresését az általános ügyintézési határidőn belül megválaszoljuk.

Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság

Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 60.

Levelezési cím: 1903 Budapest, Pf. 314.

Fax: +36 1 463 9169

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Hivatali kapu: BAH  - Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság - Főigazgatóság  300262738

BAHGPFOI  ORSZÁGOS IDEGENRENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG FOI       628239345

Sajtókapcsolat: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Call Center: +36 1 463 9292 (H-Cs: 8.00-16.00 óra, Péntek: 8.00-13.30 óra)

A Főigazgatóság és a Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóság I. sz. Ügyfélszolgálata a 33-as és a 133E jelzésű buszokkal a Budafoki útról, valamint az 1-es villamossal a Szerémi út felől közelíthető meg.

Forrás: Google Maps

Milyen 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító engedély birtokában folytatható Magyarországon keresőtevékenység?

Keresőtevékenységet az folytathat, aki szezonális munkavállalási vízummal, humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel, keresőtevékenység folytatása céljából, jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából, vállalaton belüli áthelyezés céljából, családi együttélés biztosítása céljából, kutatás céljából, vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, kutatói hosszú távú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, továbbá kutatói rövid távú mobilitási igazolással vagy hallgatói mobilitási igazolással vagy EU Kék Kártyával rendelkezik.

A 2016. július 1-jén hatályba lépett jogszabály-módosítás kapcsán a keresőtevékenység folytatása, mint tartózkodási cél kettévált, így megkülönböztetünk munkavállalás céljából és jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt.

Jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy

- jogszabály alapján önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, vagy 

- gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy vezetői tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.

Munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat

- akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy

- aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.

A 2014. január 1. napján hatályba lépett jogszabály-módosítás következtében átültetésre került a 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (Összevont engedély Irányelv), amely alapján a keresőtevékenység folytatása érdekében kiadott tartózkodási engedély összevont engedélyként kerül kiállításra. Az összevont engedély olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja.

Összevont engedélyezési eljárás alkalmazásának esetei:

Ø      ha a harmadik országbeli állampolgár munkavállalás céljából terjeszt elő tartózkodási engedély iránti kérelmet;

Ø      ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és

·        családi együttélés biztosítása céljából kiállított tartózkodási engedély iránti,

·        EU Kék Kártya iránti vagy

.        kutatás célú tartózkodási engedély iránti

-                szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély,

-                vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély, vagy

-                vállalaton belüli áthelyezés célú hosszú távú mobilitási engedély

iránti kérelmet terjeszt elő;

Ø      ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és

·        családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,

·        EU Kék Kártyával,

.        jövedelemszerzés célú,

.        kutatás célú

-          szezonális munkavállalás célú,

-          vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel, vagy

-          vállalaton belüli áthelyezés célú hosszú távú  mobilitási engedéllyel rendelkezik.

Ø      Speciális esetkör: amennyiben a harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság hivatalból eljárást indít az összevont engedély kiállítása érdekében.

Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás:

-       a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre;

-      aki a 96/71/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv alapján Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik;

-      aki Magyarország területén szezonális munkavállalási vízummal tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez;

-      au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra;

-      aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

-      akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített;

-      befogadottra;

-      aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

-      akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő);

-      akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása;

-      arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamú tartózkodása alatt munkát kíván végezni.

Aki  tanulmányok folytatása céljából rendelkezik tartózkodási engedéllyel, a tanulmányi idő alatt történő munkavállalásához nem kell külön munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt beszereznie, nincs szüksége munkavállalási engedélyre a Magyarországon működő, nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt. A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben.

EGT-állampolgárként mikor szükséges regisztrációs igazolást kérelmezni?

Az EGT-állampolgár érvényes úti okmánnyal vagy személyazonosító igazolvánnyal jogosult Magyarország területére beutazni és 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás esetén – legkésőbb a beutazástól számított kilencvenharmadik napon – köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni.

Mi szükséges az EGT-állampolgár bejelentkezéséhez, illetve a lakcímkártya kiállításához?

Az EGT-állampolgár a 90 napot meghaladó tartózkodását  kizárólag elektronikusan az idegenrendészeti ügyindítási (Enter Hungary) elektronikus felületen  - előzetes regisztrálást megelezően  - elektronikus úton jelentheti be. A bejelentéskor be kell csatolni az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt, valamint csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló okiratokat: keresőtevékenység folytatása esetén az ezt igazoló iratokat, tanulmányok folytatása esetén az oktatási intézmény erről szóló igazolását, családtagi jogállás esetén a családi kapcsolat fennállását igazoló okiratot, az elegendő forrás meglétét igazoló iratot, a magyarországi lakcímként bejelentett ingatlan feletti rendelkezési jogosultságot és az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére való jogosultságot vagy azok anyagi fedezetét igazoló iratot. A regisztrációs igazolás kiállításának díja 1.000 Forint, amelyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) útján kell leróni.

Az EGT-állampolgár a bejelentkezést követően mennyi időn belül kap regisztrációs igazolást, és az meddig érvényes?

A feltételek igazolása esetén  a hatóság  a regisztrációs igazolást azonnal kiállítja és postai úton megküldi az EGT-állampolgár részére. A regisztrációs igazolás határozatlan ideig érvényes.

Az EGT-állampolgár bejelentkezését követően mi a további teendő a lakcímkártya kiállításához?

Az ügyfélnek a bejelentkezést követően további teendője nincs, a lakcímkártyát postai úton megküldi a bejelentett magyarországi lakóhelyére Budapest Főváros Kormányhivatala.

EGT-állampolgár harmadik országbeli (nem EGT-állampolgár) házastársa hogyan tud Magyarország területére beutazni?

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag érvényes úti okmánnyal és –eltérő rendelkezés hiányában – érvényes 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal jogosult beutazni Magyarország területére. A Magyarországra történő vízummentes beutazásról szóló tájékoztatás itt tekinthető meg.

Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik az Európai Unió bármely tagállama által kiállított tartózkodásra jogosító okmánnyal, jogosult Magyarországra beutazni és ott 180 napon belül 90 napig tartózkodni.

EGT-állampolgár harmadik országbeli (nem EGT-állampolgár) házastársa milyen feltételekkel tartózkodhat Magyarország területén három hónapot meghaladóan?

Legkésőbb a beutazástól vagy a tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétől számított kilencvenharmadik napon tartózkodási kártyát kell kérelmezni. További feltétel, hogy az EGT-állampolgár harmadik országbeli házastársa a kérelem befogadásról szóló visszaigazolástól számított 15 napon belül jelenjen meg a hatóság előtt a személyazonosság igazolása, a biometrikus adatok és aláírás minta felvételezése, valamint az okiratok elismerése céljából.

Mi szükséges a tartózkodási kártya kérelmezéséhez, illetve a lakcímkártya kiállításához?

A családtag a tartózkodási kártya iránti kérelmét kizárólag elektronikusan az idegenrendészeti ügyindítási (Enter Hungary) elektronikus felületen  - előzetes regisztrálást követően  -elektronikus úton nyújthatja be. A kérelem benyújtásakor be kell csatolni az érvényes úti okmányt, valamint csatolni kell a három hónapnál nem régebbi arcfényképet és a tartózkodási feltételek fennállását igazoló okiratokat: a családi kapcsolat fennállását igazoló okiratot, az elegendő forrás meglétét igazoló iratot, a magyarországi lakcímként bejelentett ingatlan feletti rendelkezési jogosultságot és az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére való jogosultságot vagy azok anyagi fedezetét igazoló iratot. A tartózkodási kártya kiállításának díja EGT-állampolgár családtagja esetén 15.000 Forint, amelyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) útján kell leróni.

Mennyi az eljárási határidő az EGT-állampolgár családtagja tartózkodási kártya iránti kérelme esetén, és meddig érvényes a tartózkodási kártya?

Az érdemi döntést az eljáró hatóság a kérelem benyújtásától számított 70 napon belül hozza meg. Az EGT-állampolgár családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje az EGT-állampolgár tartózkodásának időtartamához igazodik, de legfeljebb öt év. 

Szükséges-e a külföldön kiállított okiratok diplomáciai felülhitelesítése, illetve fordítása?

A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat – hacsak törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik – a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha törvény másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. 

Bevándorolt / letelepedett EGT-állampolgár hogyan tudja bevándorlási / letelepedési engedélyét és magyar személyazonosító igazolványát meghosszabbítani?

A letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár kérelmére – a feltételek vizsgálata nélkül – állandó tartózkodási jogot igazoló okmányt kell kiállítani, melynek díja 1.500 Ft, amelyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) útján kell leróni.

Melyik harmadik országokból érkező személyeknek van szüksége vízumra a magyarországi beutazáshoz?

A Magyarországra történő vízummentes beutazásról szóló tájékoztatás itt tekinthető meg.

A harmadik országbeli állampolgár hol tud vízumot kérelmezni?

A rövid időtartamú vízumkérelmek elbírálása a Külgazdasági és külügyminisztérium hatáskörébe tartoznak A vízumkérelem benyújtása a harmadik országbeli állampolgár állandó (szokásos) tartózkodási helye szerint illetékes, illetve az állampolgársága szerinti magyar külképviseleten lehetséges.

Lehetséges-e a rövid időtartamú, ún. „C” típusú vízum meghosszabbítása?

A vízum meghosszabbítása vis major, humanitárius okok vagy súlyos személyes okok igazolása esetén lehetséges, a vízum meghosszabbításáról a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság dönt. Fontos tudni, hogy a vízum érvényességi ideje ez esetben is csak a schengeni területre történő beutazástól számított 90 napos tartózkodást biztosító ideig hosszabbítható.

Ha a vízumhosszabbítás indokaként az ügyfél súlyos személyes okot igazol, akkor a meghosszabbításért felszámítandó díj 30 Euró. Egyéb esetben a hosszabbítást térítésmentesen kell megadni.

Hol kell benyújtani a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet és mennyi az eljárás díja?

A kérelmet a konzuli tisztviselőnél vagy a kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, díja: 110 Euró, melyet elsősorban Euróban vagy más konvertibilis valutában, kivételesen a kérelem előterjesztésének helye szerinti állam törvényes fizetőeszközével kell megfizetni. A szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon az alábbi esetekben nyújtható be a kérelem: (Belföldi személyes megjelenéssel történő előterjesztés (ügyfélszolgálaton) esetén az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 39.000 Forint, ,melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) formájában kell leróni)

-         a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény indokolja;

-         a tartózkodás célja kutatás;

-        vízummentes állam állampolgáraként, vagy ilyen harmadik országbeli állampolgárral együtt, családtagként tartózkodik jogszerűen Magyarország területén.

Kivételesen méltányolható körülmény lehet különösen a gyógykezeléssel, a családegyesítéssel vagy a keresőtevékenységgel összefüggő olyan tény, amely a harmadik országbeli állampolgárnak nem felróható okból következett be és akadályozza a jogszabályban meghatározott általános feltételeknek megfelelő helyen történő kérelmezést.

Hol és mikor kell kérelmezni a tartózkodási engedély meghosszabbítását, és mennyi az eljárás díja?

A tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló kérelmet kizárólag a  Főigazgatóság ügyindítási elektronikus felületén (Enter Hungary) terjeszthető elő, melynek díja 23.000.Forint,  melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) útján kell leróni.

Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet a kutatási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedélye érvényességi idejének lejárta elő 15 nappal terjesztheti elő.

Vannak olyan tartózkodási engedély-típusok, amelyeknek érvényességi idejét nem lehet hosszabbítani: Fehér kártya, álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából, gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyek.

A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti, és a vízummentes ország állampolgáraként vízummentesen, jogszerűen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár által belföldön előterjesztett tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelmet az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő regisztrálást követően elektronikus úton van lehetőség előterjeszteni. 

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos részletes tájékoztatást ide kattintva tekintheti meg.

Mi szükséges a tartózkodási engedély kiállításához / meghosszabbításához?

Be kell mutatni az érvényes úti okmányt, csatolni kell 1 db három hónapnál nem régebbi arcfényképet és a tartózkodási feltételek fennállását igazoló okiratokat: a beutazás és tartózkodás célját igazoló okiratot, magyarországi szálláshely meglétét igazoló iratokat, a lakhatást, a tartózkodás teljes időtartamára a megélhetést és a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezetet igazoló iratokat, a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedély és érvényes menetjegy (vagy az annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközök) vagy közlekedési eszköz meglétét igazoló iratokat. A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelemhez csatolni kell a nyilatkozatot az Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozásról. A kérelmező a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében további okiratok csatolására is felszólítható. A változatlan feltételekre vonatkozó okiratokat nem kell ismételten csatolni. A tartózkodási engedély meghosszabbítása a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, amennyiben a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta.

Mely esetekben terjeszthető elő az álláskeresési vagy vállalkozásindítási tartózkodási engedély iránti kérelem? A kiadott engedély meddig érvényes?

Ilyen típusú engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

-          érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy kutatási tevékenységét befejezte, vagy

-          aki érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy tanulmányait sikeresen befejezte.,

amennyiben rendelkezik a jogszabályban előírt feltételekkel és az általa betölteni kívánt állás, illetve az általa elindítani kívánt vállalkozás illeszkedik a kutatás vagy az elvégzett tanulmányok szintjéhez.

Mikor kérhető gyakornoki tevékenység céljából tartózkodási engedély?

Ilyen célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki igazolja, hogy jóváhagyott gyakornokot fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződés alapján gyakornoki tevékenységet kíván Magyarországon végezni.

Fontos, hogy a fogadó szervezet írásban kötelezettséget vállaljon arra vonatkozóan, hogy megtéríti a gyakornok esetleges kiutasításával kapcsolatos költségeket, a kérelmező a kérelmezést megelőző két évben megszerzett, gyakornoki tevékenysége folytatásához szükséges felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, vagy ez irányú felsőfokú tanulmányokat folytasson és rendelkezzen megfelelő nyelvismerettel.

Mi a különbség a kutatói rövid távú mobilitási igazolás és a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély között?

Mindkét esetben az ügyfélnek rendelkeznie kell az Európai Unió valamely tagállama által kutatás céljából kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel.

A kutatói rövid távú mobilitási igazolás abban az esetben kérelmezhető, ha maga a kutató vagy annak a családtagja 360 napos időszakon belül maximum 180 napig kívánja a már az Unió valamely tagállamában megkezdett kutatási tevékenységének egy részét Magyarországon folytatni.

A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély pedig akkor kérhető, ha maga a kutató vagy annak a családtagja 180 napon túl kívánja a már az Unió valamely tagállamában megkezdett kutatási tevékenységének ez részét Magyarországon folytatni. Ezen tartózkodási engedély a kutató esetében 365 napig lehet érvényes, míg a családtagja részére kiadott okmány 360 napig.

Mindkét esetben úgy kell meghatározni a Magyarországon kiadott okmány érvényességi idejét, hogy az ne haladja meg az Európai Unió tagállama által kiállított kutatási célú tartózkodási engedély érvényességét.

Mit jelent a hallgatói mobilitás?

Azok a harmadik országbeli hallgatók, akik az Európai Unió más tagállama által kiállított, érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkeznek és tanulmányaik egy részét Magyarországon kívánják folytatni, valamint

-          a mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban NEM ÉRINTETTEK, hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt;

-          a mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban ÉRINTETTTEK, hallgatói mobilitási igazolást kapnak.

Jár-e a tartózkodási engedélyhez lakcímkártya?

Nem. A tartózkodási engedéllyel rendelkező személy a szálláshely bejelentésének tényét a bejelentőlap második példánya igazolja.

Milyen esetekben szükséges a szálláshely bejelentése, és hogyan történik?

A harmadik országbeli állampolgárok – függetlenül attól, hogy vendégkönyv vezetésére köteles kereskedelmi szálláshelyen, vagy magánszálláshelyen tartózkodnak – kötelesek a magyarországi szálláshelyüket bejelenteni az illetékes regionális igazgatóságon, amennyiben a tervezett tartózkodásuk a beutazástól számított harminc napot meghaladja.

A szálláshely bejelentése a beutazástól számított 3 napon belül a  Főigazgatóság ügyindítási elektronikus felületén (Enter Hungary) teljesíthető a természetes személyazonosító adatok közlésével.

A szálláshely megváltozását 3 napon belül kell bejelenteni elektronikusan az idegenrendészeti ügyindítási (Enter Hungary) elektronikus felületen, előzetes regisztrálást követően .

Mi a teendő a Magyarország területén született harmadik országbeli gyermek születése esetén?

Ha a vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következő adatok közlésével bejelenteni: a gyermek természetes személyazonosító adatai, a gyermek úti okmányának azonosító adatai, a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme. A gyermek születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülő lakóhelye, illetőleg szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell bejelenteni a gyermek születésétől számított 3 hónapon belül. (Formanyomtatvány)

Bevándorolt / letelepedett személy lakcímének megváltozását hol köteles bejelenteni?

A lakóhelyváltozás bejelentése az új lakóhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalánál történik, a lakóhelyváltozás nem jár a tartózkodási okmány cseréjével; a bejelentést a járási hivatal által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt a tartózkodási okmánnyal együtt kell őrizni és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni

Meddig kell érvényesnek lennie az útlevélnek a tartózkodási engedély kérelmezésekor?

Az EGT állampolgárok esetében nincs jelentősége az úti okmány érvényességi idejének (az egyetlen követelmény, hogy a kérelem benyújtásakor érvényes legyen). 

A harmadik országbeli kérelmezők esetében a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély érvényességi idejét – a Harmtv.-ben foglalt keretek között – a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a tartózkodás célja és tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésre álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg. Az engedélyezett tartózkodás időtartamát főszabály szerint úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább három hónapig érvényes legyen. Ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának célja tanulmányok folytatása vagy kutatás, vagy családi együttélés biztosítása, vagy az EU Kék Kártya birtokában történő keresőtevékenység folytatása, úti okmánya érvényességi idejének legfeljebb az engedélyezett tartózkodás időtartamát kell lefednie.

A biometrikus tartózkodási engedélyt kell-e cserélni, ha új útlevelet kell kiállíttatni bármely okból (kivéve adatváltozás esetköre). 

Nem. Elegendő bemutatni az új útlevelet az illetékes Regionális Igazgatóságon.

Beleszámítandó-e a tartózkodási engedély vagy egyéb hosszútávú tartózkodásra jogosító engedély alapján történő magyarországi tartózkodás a rövid távú (vízummentes) tartózkodás idejébe?

A tartózkodási engedély vagy egyéb hosszútávú tartózkodásra jogosító engedély birtokában történő jogszerű tartózkodás időtartama nem számítandó bele a rövidtávú tartózkodás időtartamába.

EGT állampolgár családtagja tartózkodási kártya

• Betűméret
• Nyomtatás
• E-mail

JOGOSULTAK KÖRE

Az EGT-állampolgárt kísérő, vagy EGT-állampolgárhoz csatlakozó harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kaphat tartózkodási kártyát.

Az eljáró idegenrendészeti hatóság engedélyezheti annak a személynek a családtagként történő tartózkodását is, aki - abban az országban, ahonnan érkeznek - a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás feltételeit teljesítő EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.

Az EGT- állampolgár családtagja tartózkodásra jogosult, ha az EGT – állampolgár

-          tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása,

-          a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.

Az EGT- állampolgár házastársa, valamint eltartott gyermeke tartózkodásra jogosult, ha az EGT - állampolgár

- tanulmányok - ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartama során elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, a jogosult tartózkodásra.

Családtag:

• az EGT- állampolgár házastársa;
• az EGT- állampolgár, vagy házastársa 21. életévét be nem töltött, vagy eltartott leszármazója;
• az EGT- állampolgár, vagy házastársa eltartott felmenője;
• az EGT- állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság, vagy az Európai Unió más tagállamainak hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;
• azon személy, akinek az eljáró idegenrendészeti hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.

FOGALOMMAGYARÁZAT

Harmadik országbeli állampolgár

Hontalan

EGT- állampolgár

Közös háztartás

A KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

Feltétele: a kitöltött formanyomtatvány, valamint a kötelező mellékletek benyújtása és az eljárási díj megfizetése.

A korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező helyett a kérelmet a kérelmező törvényes képviselője nyújtja be.

A tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet legkésőbb a beutazástól, illetve a tartózkodási jogot megalapozó tény (pl.: házasságkötés, gyermekszületés) keletkezésétől számított 93. napon,  kell benyújtani.

Az EGT állampolgár családtagja a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmét személyesen a magyarországi lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság ügyfélszolgálatán, illetve az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen (Enter Hungary) történő regisztrálást követően elektronikus úton terjesztheti elő. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos részletes tájékoztatást ide kattintva tekintheti meg.

Felhívjuk figyelmét, hogy az elektronikus úton benyújtott kérelem akkor tekinthető a hatósághoz érkezettnek, ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Továbbá szükséges a befogadásról szóló visszaigazolástól számított 15 napon belül megjelenni az illetékes regionális igazgatóság előtt a személyazonosság igazolása, biometrikus adatok és aláírás minta felvételezése, valamint az okiratok elismerése céljából.

A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt be kell mutatni, illetve csatolni kell azon okiratokat, amelyek igazolják a családi kapcsolat fennállását, illetve azt, hogy a kérelmező jogosult a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra.

Ha a tartózkodási kártyát nem ötéves érvényességgel állították ki, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kérelmezheti a tartózkodási kártya meghosszabbítását. A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a tartózkodási kártya érvényességi idejének lejártát megelőző harmincadik napon kell benyújtani az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő regisztrálást követően.

Amennyiben a tartózkodási kártyát ötéves érvényességgel állították ki, és az öt év eltelt, az EGT- állampolgár családtagja állandó tartózkodási kártya kiállítását kérheti, vagy egy újabb tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet nyújthat be.

Ha a kérelmező EGT- állampolgár családtagja, a tartózkodási kártya kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja 15.000 Forint, melyet elektronikus  fizetési eszköz (bankkártya) útján kell leróni. 

A kérelem ügyében indult eljárás ügyintézési határideje 21 nap, a regionális igazgatóság a tartózkodási kártya iránti kérelmet 70 napon belül bírálja el. A kérelmező részére az okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóság postai úton kézbesíti.

Az elutasító döntéssel szemben jogorvoslatnak van helye, mely a közléstől számított 15 napon belül nyújtható be az elsőfokú döntést hozó hatóságnál. Abban az esetben, ha a fellebbezés elkésett, vagy nem az arra jogosulttól származik, vagy az ügyfél fellebbezésében olyan új tényre hivatkozik, amelyről a döntés meghozatala előtt tudomása volt, vagy a fellebbezést indoklás nélkül nyújtja be, az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 47.000 Forint, melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) útján kell leróni. A közlemény rovatba szükséges beírni az ügyfél nevét, születési idejét és az ügytípust – „Tartózkodási kártya jogorvoslat”.

Amennyiben az eljárási díj befizetéséről számlát kíván kérni, kattintson az alábbi linkre:

Számla bizonylat kérése eljárási díj befizetéséről

FORMANYOMTATVÁNYOK

A kérelem benyújtásához az alábbi formanyomtatványok kitöltése és kinyomtatása szükséges!

Elektronikus úton kitölthető Word formátum:

- Tartózkodási kártya kiállítása, meghosszabbítása, első lakóhely bejelentése adatlap

- Eltartási nyilatkozat

- Tartózkodási kártya okmány pótlása iránti kérelem

- Tartózkodási kártya okmány cseréje iránti kérelem
- Eltartási nyilatkozat

PDF formátumban letölthető, kézírással kitölthető formanyomtatványok:

- Tartózkodási kártya kiállítása, meghosszabbítása, első lakóhely bejelentése adatlap

- Eltartási nyilatkozat

- Tartózkodási kártya okmány pótlása iránti kérelem

- Tartózkodási kártya okmány cseréje iránti kérelem

- Eltartási nyilatkozat

KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK

A családi kapcsolat igazolható:

·        születési anyakönyvi kivonattal;

·        házassági anyakönyvi kivonattal;

·        bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló anyakönyvi kivonattal;

·        örökbefogadásról szóló okirattal;

·        egyéb családi kapcsolat fennállását hitelt érdemlő módon igazoló okirattal.

Az anyakönyvi kivonaton a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak a törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha a törvény másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

Ha az az EGT- állampolgár, akit kísér, vagy akihez csatlakozik, regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával nem rendelkezik, a családtagnak igazolnia kell, hogy az EGT- állampolgár

·        keresőtevékenységet folytat,

·        a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy

·        tanulmányok - ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a nemzeti köznevelésről vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartama során elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.

Ha az EGT- állampolgár tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása azt a kérelmező különösen a következő módon igazolhatja:

·        munkaszerződéssel;

·        ha az EGT- állampolgár gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, ügyvezetőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végzi tevékenységét, érvényes szerződéssel vagy a cégjegyzékbe bejegyzett cég nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozattal;

·        érvényes vállalkozói igazolvánnyal vagy azzal egyenértékű – más tagállam hatósága által kiállított – vállalkozási tevékenység folytatására jogosító engedéllyel, egyéni vállalkozói igazolvány hiányában egyéni vállalkozói nyilvántartási számmal;

·        munkát kereső személy esetén olyan dokumentumokkal, amelyek alátámasztják, hogy munkát keres, és a keresőtevékenység megkezdése valószínű, vagy

·        egyéb hitelt érdemlő módon.

Ha az EGT- állampolgár tartózkodási célja tanulmányok folytatása, azt a kérelmező különösen az alábbi okiratokkal igazolhatja:

·        a nemzeti köznevelésről vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézmény felvételi igazolásával;

·        tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal, vagy

·        egyéb hitelt érdemlő módon.

ELEGENDŐ ANYAGI FORRÁS LÉTÉT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

Különösen az EGT- állampolgár megélhetését biztosító vagyonával vagy olyan jövedelmével igazolható, amely

·        EGT- állam társadalombiztosítása vagy egyéb szociális ellátórendszere alapján jár;

·        tagdíjfizetésen vagy rendszeres befizetésen alapuló részesedésből vagy ellátásból származik;

• Magyarországon vagy külföldön vezetett bankszámlán rendelkezésre áll;
• tartásdíj esetén az erről szóló közokiraton alapul.

A kérelemhez mellékelni kell az EGT- állampolgár által a családtag vonatkozásában tett eltartási nyilatkozatot.

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS MEGLÉTÉT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

Okirattal kell igazolni, hogy az EGT- állampolgár a magyarországi tartózkodás teljes időtartamára jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére (így különösen a társadalombiztosításról szóló külön törvény, nemzetközi szerződés, vagy külön megállapodás alapján), vagy azok fedezetéről maga gondoskodik.

AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI LAKÓHELY BEJELENTÉSE

Az első magyarországi lakóhely bejelentésére a tartózkodási kártya kiállítása iránti eljárásban kerül sor. Az idegenrendészeti hatóság előtti eljárásban okirattal kell igazolnia a lakás feletti rendelkezési jogosultságot.

A lakhatás igazolható különösen:

·        lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel;

·        szívességi lakáshasználatról szóló okirattal;

·        a lakás tulajdonjogát igazoló okirattal, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal;

·        vagy egyéb hitelt érdemlő okirattal.

A kötelező mellékleteken kívül az eljárás során az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása érdekében további okiratok benyújtására is felhívhatja, valamint egyéb eljárási cselekményt is foganatosíthat. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

A kérelmező vagy annak képviselője a kérelem benyújtását követően csatolt iratokat postai vagy elektronikus úton csatolhatja a kérelméhez. A kérelmező kivételes méltánylást érdemlő esetben a csatolandó iratokat az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen is benyújthatja, ezen körülményt azonban igazolnia kell. Amennyiben a kérelem elektronikus úton került benyújtásra a hiánypótlási felhívás és annak teljesítése is elektronikus úton történik.

ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

Az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje a tartózkodási joggal rendelkező EGT- állampolgár tartózkodásának időtartamához igazodik. A tartózkodási kártyát legfeljebb ötéves érvényességgel kell kiállítani.

KAPCSOLÓDÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Amennyiben a regionális igazgatóság a jogszabályi feltételek fennállta esetén az Ön részére kiállítja a tartózkodási kártyát, ezt követően a lakcímről szóló hatósági igazolvány (lakcímkártya) kiállítására Budapest Főváros Kormányhivatala intézkedik. A továbbiakban lakóhelyének megváltozása esetén a lakcímbejelentést a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesítheti.

A lakcímről szóló hatósági igazolványt a tartózkodási kártyával együtt kell őrizni, és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni.

A családtag úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve a tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, megsemmisülését, elvesztését, továbbá az elveszettnek hitt és bejelentett okmány megtalálását az idegenrendészeti hatóságnál (az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság regionális igazgatóságánál vagy rendőrkapitányságon) köteles bejelenteni.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az új úti okmány és a fenti, hatóság részére történt bejelentés alapján kiadott - bejelentésről szóló - igazolás birtokában hagyhatja el az ország területét.

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát gyakorló EGT- állampolgár vagy családtag a személyes adatok közlésével köteles bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál:

·        a vele együtt tartózkodó családtagjának a halálát;

·        a névváltoztatást;

·        ha a haláleset vagy a névváltoztatást eredményező tény Magyarország területén kívül következett be.

A tartózkodási jogcímben az EGT- állampolgár halála, továbbá az EGT- állampolgárral kötött házasság felbontása, vagy érvénytelenítése okán bekövetkezett változást a családtag köteles bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál és a további tartózkodás feltételeit igazolni. A családtag köteles bejelenteni, ha a tartózkodási jog alapjául szolgáló élettársi életközösség megszűnt.

Ha a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával, vagy Magyarország területét végleg elhagyja, ennek tényét, valamint a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országát a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál bejelentheti, és a tartózkodási jogot igazoló okmányát leadhatja.