Felhívjuk a figyelmet, hogy a magyar állampolgár családtagjának tartózkodására vonatkozó eljárási szabályok 2018. január 1. napjával megváltoztak!
JOGOSULTAK KÖRE
A magyar állampolgárt kísérő, vagy magyar állampolgárhoz csatlakozó harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kaphat tartózkodási kártyát.
Az eljáró idegenrendészeti hatóság engedélyezheti annak a személynek a családtagként történő tartózkodását is, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik.
Az eljáró idegenrendészeti hatóság a gyámhatóság kezdeményezésére hivatalból engedélyezi annak a magyar állampolgár által eltartott, vele egy háztartásban élő kiskorú gyermeknek a családtagként való tartózkodását, aki Magyarországon született, állampolgársága ismeretlen és nincs olyan szülője, aki a gyermek felett szülői felügyeleti joggal rendelkezett.
Családtag:
· magyar állampolgár házastársa;
· magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévét be nem töltött, vagy eltartott leszármazója;
· magyar állampolgár, vagy házastársa felmenője;
· a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy;
· a magyar állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság, vagy az Európai Unió más tagállamainak hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;
· azon személy, akinek az eljáró idegenrendészeti hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.
FOGALOMMAGYARÁZAT
Harmadik országbeli állampolgár
A KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Feltétele: a kitöltött formanyomtatvány, három hónapnál nem régebbi arcfénykép valamint a kötelező mellékletek benyújtása és az eljárási díj megfizetése.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kérelem előterjesztésekor a hatóság előtt személyesen meg kell jelenni, kivéve, ha a külföldi a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen.
A korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező helyett a kérelmet a kérelmező törvényes képviselője nyújtja be. Amennyiben a kiskorú ügyfél a kérelem benyújtásakor a hatodik életévét betöltötte, a kérelem benyújtásakor meg kell jelennie. A kiskorú idegenrendészeti hatóság előtti személyes megjelenéséről törvényes képviselője gondoskodik.
A kérelem benyújtásakor a biometrikus adatokat tartalmazó tartózkodásra jogosító okmány kiállítása céljából arcképmás készítésére és hat éves kor feletti kérelmező esetén ujjnyomat rögzítésére kerül sor, amelyet a harmadik országbeli állampolgár tűrni köteles.
A tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet legkésőbb a beutazástól illetve a tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétől számított kilencvenharmadik napon, a kérelmező jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell benyújtani.
A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt be kell mutatni, illetve csatolni kell azon okiratokat, amelyek igazolják a családi kapcsolat fennállását, illetve azt, hogy a kérelmező jogosult a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra.
Ha a kérelmező magyar állampolgár családtagja, a tartózkodási kártya kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja 10.000 Forint.
Az eljárás díját elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) formájában kell a kérelmezőnek lerónia. A sárga csekk esetében a közlemény rovatba szükséges beírni az ügyfél nevét, születési idejét és az ügytípust - „Tartózkodási kártya kérelem”.
Amennyiben az eljárási díj befizetéséről számlát kíván kérni, kattintson az alábbi linkre:
Számla bizonylat kérése eljárási díj befizetéséről
A regionális igazgatóság a tartózkodási kártya iránti kérelmet 70 napon belül bírálja el.
A kérelmező részére a tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóság postai úton kézbesíti.
Az elutasító döntéssel szemben jogorvoslatnak van helye, mely a közléstől számított 15 napon belül nyújtható be az elsőfokú döntést hozó hatóságnál. Abban az esetben, ha a fellebbezés elkésett, az nem a jogosulttól származik, valamint az ügyfél fellebbezésében olyan új tényre hivatkozik, amelyről a döntés meghozatala előtt tudomása volt, illetve a fellebbezést indoklás nélkül nyújtja be, az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 5.500 Forint, melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) formájában kell a kérelmezőnek lerónia. A közlemény rovatba szükséges beírni az ügyfél nevét, születési idejét és az ügytípust - „Tartózkodási kártya jogorvoslat” .
Amennyiben az eljárási díj befizetéséről számlát kíván kérni, kattintson az alábbi linkre:
Számla bizonylat kérése eljárási díj befizetéséről
FORMANYOMTATVÁNYOK
A kérelem benyújtásához az alábbi formanyomtatványok kitöltése és kinyomtatása szükséges!
Elektronikus úton kitölthető Word formátum:
- Tartózkodási kártya kiállítása, meghosszabbítása, első lakóhely bejelentése adatlap
- Tartózkodási kártya okmány pótlása iránti kérelem
- Tartózkodási kártya okmány cseréje iránti kérelem
PDF formátumban letölthető, kézírással kitölthető formanyomtatványok:
- Tartózkodási kártya kiállítása, meghosszabbítása, első lakóhely bejelentése adatlap
- Tartózkodási kártya okmány pótlása iránti kérelem
- Tartózkodási kártya okmány cseréje iránti kérelem
MELLÉKLETEK
A családi kapcsolat igazolható:
· születési anyakönyvi kivonattal;
· házassági anyakönyvi kivonattal;
· bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló anyakönyvi kivonattal;
· örökbefogadásról szóló okirattal;
· egyéb családi kapcsolat fennállását hitelt érdemlő módon igazoló okirattal.
A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott házassági anyakönyvi kivonat a hazai anyakönyvezést követően fogadható el.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha törvény másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kérelmező által benyújtott, külföldön kiállított közokiratot diplomáciai felülhitelesítés és hiteles magyar fordítás hiányában is elfogadhatja..
ELEGENDŐ ANYAGI FORRÁS MEGLÉTÉT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK
A keresőtevékenységet folytató magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja jogosult a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra.
A magyar állampolgárnak az a családtagja is jogosult a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra aki, vagy akire nézve a magyar állampolgár
· elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére és
· külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok szerint maga gondoskodik.
A kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy részére a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás a jogszabályban megállapított feltételek hiányában is engedélyezhető.
Az elegendő anyagi forrás megléte különösen az alábbiakkal igazolható
· keresőtevékenység folytatásából származó jövedelmet igazoló okirat (pl. munkaszerződés, munkáltatói keresetigazolás, adóhatósági igazolás, taggyűlési jegyzőkönyv ügyvezetőként szerzett jövedelem alátámasztására);
· saját vagy a családtag nevére szóló bankszámla egyenlegigazolás, bankszámla forgalmi kivonat.
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS MEGLÉTÉT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK
Okirattal kell igazolni, hogy a magyar állampolgár családtagja a magyarországi tartózkodás teljes időtartamára jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére (így különösen a társadalombiztosításról szóló külön törvény, nemzetközi szerződés, vagy külön megállapodás alapján), vagy azok fedezetéről maga gondoskodik.
AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI LAKÓHELY BEJELENTÉSE
Az első magyarországi lakóhely bejelentésére a tartózkodási kártya kiállítása iránti eljárásban kerül sor. Az idegenrendészeti hatóság előtti eljárásban okirattal kell igazolnia a lakás feletti rendelkezési jogosultságot.
A lakhatás igazolható különösen:
· lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel;
· szívességi lakáshasználatról szóló okirattal;
· a lakás tulajdonjogát igazoló okirattal, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal;
· vagy egyéb hitelt érdemlő okirattal.
A kötelező mellékleteken kívül az eljárás során az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása érdekében további okiratok benyújtására is felhívhatja, valamint egyéb eljárási cselekményt is foganatosíthat. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
A kérelmező vagy annak képviselője a kérelem benyújtását követően csatolt iratokat postai vagy elektronikus úton csatolhatja a kérelméhez. A kérelmező kivételes méltánylást érdemlő esetben a csatolandó iratokat az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen is benyújthatja, azonban ezen körülményeket igazolnia szükséges.
ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE
A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiállított tartózkodási kártya érvényességi ideje öt év.
A kérelmező részére a tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóság postai úton kézbesíti.
KAPCSOLÓDÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
Amennyiben a regionális igazgatóság a jogszabályi feltételek fennállta esetén az Ön részére kiállítja a tartózkodási kártyát, ezt követően a lakcímről szóló hatósági igazolvány (lakcímkártya) kiállítására a Budapest Főváros Kormányhivatala intézkedik. A továbbiakban lakóhelyének megváltozása esetén a lakcímbejelentést a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesítheti.
A lakcímről szóló hatósági igazolványt a tartózkodási kártyával együtt kell őrizni, és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni.
A schengeni tagállamok területén az érvényes tartózkodási kártya birtokában száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamú vízummentes beutazásra és tartózkodásra jogosult.
A családtag úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve a tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, megsemmisülését, elvesztését, továbbá az elveszettnek hitt és bejelentett okmány megtalálását az idegenrendészeti hatóságnál (a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal regionális igazgatóságánál vagy rendőrkapitányságon) köteles bejelenteni.
A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az új úti okmány és a fenti, hatóság részére történt bejelentés alapján kiadott - bejelentésről szóló - igazolás birtokában hagyhatja el az ország területét.
A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát gyakorló EGT- állampolgár vagy családtag a személyes adatok közlésével köteles bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál:
· a vele együtt tartózkodó családtagjának a halálát;
· a névváltoztatást;
· ha a haláleset vagy a névváltoztatást eredményező tény Magyarország területén kívül következett be.
A tartózkodási jogcímben a magyar állampolgár halála, továbbá a magyar állampolgárral kötött házasság felbontása, vagy érvénytelenítése okán bekövetkezett változást a családtag köteles bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál és a további tartózkodás feltételeit igazolni. A családtag köteles bejelenteni, ha a tartózkodási jog alapjául szolgáló élettársi életközösség megszűnt.
Ha a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával, vagy Magyarország területét végleg elhagyja, ennek tényét, valamint a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országát a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál bejelentheti, és a tartózkodási jogot igazoló okmányát leadhatja.