Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Tartalomjegyzék

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2017. január 1. után az állampolgársági és névváltoztatási ügyek intézését Budapest Főváros Kormányhivatala, az anyakönyvi ügyek intézését, beleértve az utónevek anyakönyvezhetőségére irányuló kérelmeket, a Miniszterelnökség látja el. (további információ)

A folyamatban lévő ügyek illetékesség szerint a fent említett hivatalokhoz kerülnek át.

Állampolgársági Vizsgálat

1. Mennyi ideig tart az eljárás?

Az állampolgárság igazolása iránti, hivatalból indított kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a beérkezéstől számított 60 napon belül tesz eleget.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be az esetleges hiánypótlásra felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő; az eljárás felfüggesztésének időtartama; a más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő (ez utóbbira példa, ha a kérelmezőnek vagy szüleinek Magyarországon történt anyakönyvi eseményéről kell anyakönyvi okmányt bekérni).

 Az ügyintézési idő indokolt esetben egy ízben hatvan nappal meghosszabbítható.

 

2. A kibocsátott igazolás meddig érvényes?

Az állampolgárság igazolása iránti, hivatalból indított kérelemre adott válasznak nincs kifejezett érvényességi ideje. Az adat kizárólag a megkezdett eljárás folytatásához, befejezéséhez használható fel, az eljárásban részt vevő ügyfélnek nem adható ki.

 

3. A kérelmet rögzíteni kell valamilyen elektronikus, informatikai rendszerben?

A belföldi hatóságok részéről a BÁH Állampolgársági Igazgatósága erre nem tart feltétlenül igényt. A külképviseletek és a belföldi hatóságok ilyen kötelezettségét a saját eljárásrendjük szabályozza.

Az elektronikus úton történő megkeresésre az érintett hatóságok által egyaránt használatos, zárt láncú informatikai hálózat útján van lehetőség.

 

4. Hová lehet fordulni további információért? 

  • felkereshető honlapunk: www.bevandorlas.hu
  • kérdéseket lehet feltenni e-mailben: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • telefonon: állampolgársági ügyekben (+36 1) 550 1235,
  • levélben: 1903. Budapest, Pf.: 314/24.

Honosítás

1. Mikor adhatom be a honosítási kérelmemet?

Nyolcévi folyamatos magyarországi ittlakás után kérheti honosítását az a személy, aki kedvezményes honosításra nem jogosult.

 

Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet az, aki:

·        magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,

·        kiskorú gyermeke magyar állampolgár,

·        magyar állampolgár fogadta örökbe (és időközben nagykorúvá vált),

·        magyar hatóság menekültként elismerte.

·        hontalan.

 

Ötévi folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet az, aki:

·        Magyarország területén született,

·        kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet,

 

Kiskorú gyermek esetében a fenti időtartamok csökkenthetők, ha a honosítást a szülővel együtt kéri, vagy a szülő már megszerezte a magyar állampolgárságot.

Magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú honosítását az örökbefogadó a gyermek lakóhelyétől függetlenül kérheti.

 

2. A honosítási kérelem benyújtásához szükséges-e lakcímkártyával rendelkezni?

Igen. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 23. § (1) bekezdése szerint – a lakcímbejelentés napjától – azt a külföldi személyt lehet Magyarországon élőnek tekinteni, aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy akit menekültként elismertek, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, és lakcím-bejelentési kötelezettségének eleget tett, azaz rendelkezik lakcímkártyával.

 

3. Szálláshellyel/tartózkodási hellyel/vízummal stb. rendelkezem. Benyújthatom-e a honosítási kérelmemet?

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján sem a különböző jogcímeken kiadott vízumok, sem a különböző célból (keresőtevékenység, családegyesítés, stb.) kiadott tartózkodási engedélyek alapján létesített szálláshely, illetve tartózkodási hely nem vehető figyelembe az ittlakás tekintetében a honosítási eljárás során.

 

4. Életvitelszerűen külföldön élek. Benyújthatom-e a honosítási kérelmet?

A „hagyományos” honosítási kérelem benyújtásának alapvető feltétele, hogy a kérelmező életvitelszerűen Magyarországon éljen. Nyolcévi folyamatos magyarországi ittlakás után kérheti honosítását az a személy, aki kedvezményes honosításra nem jogosult.

 

5. Hol és hogyan lehet benyújtani a kérelmet?

A honosítási kérelmet személyesen, lakóhelytől függetlenül lehet benyújtani

·                                 a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál,

·                                a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál,

·                                a magyar konzuli tisztviselőknél, illetve

·                                a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál

 

6. Szükséges a személyes megjelenés a kérelem benyújtása során, vagy ez történhet meghatalmazott útján? Az eljárás során eljárhat meghatalmazott?

A honosítási kérelem kizárólag személyesen nyújtható be, meghatalmazott útján nem.

 

7. A honosítási kérelem nyomtatványt hol szerezhetem be?

A honosítási kérelemnyomtatványt a kérelmet átvevő térítésmentesen rendelkezésére bocsátja, továbbá hivatalunk honlapjáról ide kattintva letölthető. (pdf)

 

8. Anyakönyvi okmányokat szükséges-e mellékelni a honosítási eljáráshoz, illetve ha már csatoltam a letelepedési eljárás során onnan felhasználhatóak?

Amennyiben a kérelmező bevándorlási/letelepedési kérelméhez az eredeti anyakönyvi kivonatát csatolta, ezt a kérelemnyomtatványon jelezni kell és kérésére az iratot a honosítási kérelemhez csatoljuk.

Ha iratanyagában nem az eredeti anyakönyvi kivonat található, hanem annak hiteles másolata, akkor a honosítási kérelemhez mellékelni kell az eredeti anyakönyvi okiratot.

 

9. Milyen iratokkal igazolhatom a magyarországi megélhetésemet?

  • A kérelmezőre (valamint házastársára) vonatkozó, adóhatóság (NAV) által kiállított, az előző három évről szóló jövedelemigazolással és az utolsó háromhavi jövedelmét is tartalmazó munkáltatói igazolással,
  • nyugdíjas személy esetében a nyugdíjmegállapító határozat fénymásolatával (az adott évre vonatkozóan)
  • eltartott személy esetében az eltartási nyilatkozattal, valamint az eltartó jövedelemigazolásával (a fentiek szerint)

 

10. Milyen iratokkal igazolhatom a magyarországi lakhatásomat?

  • saját tulajdonú ingatlan esetében tulajdoni lappal vagy az adásvételi szerződéssel,
  • bérlemény esetében a lakásbérleti szerződéssel, valamint a bérbeadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lappal,
  • befogadott személy esetében a befogadó nyilatkozattal, valamint a befogadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lappal

 

11. Hol tehetek alkotmányos alapismeretek vizsgát és mennyi az illetéke?

A vizsgára a kérelmező a Fővárosi Kormányhivatalnál jelentkezhet a jelentkezési lap kitöltésével, személyesen vagy postai úton.

A vizsga díja a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötven százaléka.

 

12. Ki mentesülhet az alkotmányos alapismeretek vizsga letétele alól?

Nem köteles vizsgát tenni:

·        a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy,

·        aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett,

·        aki a kérelem benyújtásakor hatvanadik életévét betöltötte,

·        aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére (Ebben az esetben az igazolást a betegség jellege szerint illetékes egészségügyi intézmény szakorvosának kell kiadnia.)

 

13. OKJ-s végzettség elfogadható-e az alkotmányos alapismeretek vizsga alóli mentesülés igazolására?

Az Országos Képzési Jegyzék szerint iskolarendszerű vagy felnőttképzés keretében szerezhetőek meg a különböző szakképesítések. Amennyiben a kérelmező nem iskolarendszerű képzésben szerezte meg végzettségét, a vizsga letétele alól nem mentesül.

 

14. Egyetemi diplomámat Magyarországon szereztem, az oktatás angol nyelven történt. Ebben az esetben mentesülhetek-e az alkotmányos alapismeretek vizsga letétele alól?

Amennyiben a kérelmező végzettségét idegen nyelven szerezte, alkotmányos alapismeretekből vizsgát kell tennie.

 

15. Kiskorú honosításához szükséges-e bármilyen hozzájáruló nyilatkozat a másik szülő részéről?

A gyermek honosításához mindkét szülő hozzájárulása szükséges, ha annak elháríthatatlan akadálya nincs. A másik szülő közjegyző előtt, vagy külföldön a magyar külképviseleten tehet hozzájáruló nyilatkozatot, vagy mellékelni kell a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szüneteltetését igazoló bírósági határozat hiteles másolatát.

 

16. Kell-e erkölcsi bizonyítványt csatolni?

A honosítási eljáráshoz nem kell erkölcsi bizonyítványt csatolni.

 

17. Mikor és hogyan kérhetek névmódosítást?

A honosítási kérelemben az ügyfél egyidejűleg kérheti:

·        hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;

·        többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;

·        utónevének magyar megfelelőjét;

·        amennyiben házassági nevet visel házastársa vagy annak felmenője, illetve - özvegy, elvált családi állapot esetén - volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését

-          házas családi állapot esetén - házastársa saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viseli vagy a honosítási eljárásban annak viselését kéri,

-          elvált családi állapot esetén - volt házastársa a saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselte,

-          özvegy családi állapot esetén - volt házastársa a saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselte vagy a honosítási eljárásban annak viselését kérhette volna.

·        elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.

A névmódosítást hagyományos honosítás esetében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv engedélyezi. Az engedélyezett névmódosítás az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.

 

18. Illetékköteles-e az eljárás?

Nem, a honosítási és a névmódosítási eljárás illetékmentes.

 

19. Mennyi az ügyintézési idő?

A BÁH a honosítási kérelmeket három hónapon belül terjeszti fel a belügyminiszterhez.

A megállapított határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, valamint az eljáráshoz szükséges adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

 

20. A köztársasági elnök döntéséről kitől és mikor kapok értesítést?  

A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási okiratot ad ki. Ezt követően a kérelmezőnek állampolgársági esküt vagy fogadalmat kell tennie, melyre a lakóhely szerint illetékes polgármester küldi meg a felhívást. A magyar állampolgárságot a kérelmező az eskü vagy a fogadalom letételének napjával szerzi meg.

A polgármester az okirat megérkezését követő 30 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

Amennyiben az eskü vagy fogadalom letételére egy éven belül nem kerül sor, a honosítási okirat hatályát veszti.

 

21. A köztársasági elnök elutasította a honosítási kérelmemet. Mikor nyújthatom be ismét a kérelmet?

A honosítás törvényi feltételeinek teljesítését követően ismételten benyújtható a honosítási kérelem.

 

22. Visszavonható-e a magyar állampolgárság?

A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.

 

Lemondás a Magyar Állampolgárságról

 

1. Hogyan szüntethető meg a magyar állampolgárság, és mik a törvényi feltételei?

A magyar állampolgárság a kérelmező saját elhatározásából, lemondással szüntethető meg.

Az állampolgársági törvény két feltételhez köti a lemondás elfogadását:

 

-      a kérelmező külföldön lakjon, vagyis Magyarországon nem lehet bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye,

-      igazolja, hogy rendelkezik egy másik állam állampolgárságával, vagy annak megszerzését kilátásba helyezték részére (állampolgársági ígérvényt kapott).

Amennyiben állampolgársági ígérvény van a birtokában, azt az eljáráshoz eredetben, vagy hiteles másolatban, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva csatolni szükséges.

 

2. Ki mondhat le a magyar állampolgárságról?

Az a külföldön élő magyar állampolgár, aki rendelkezik más ország állampolgárságával, vagy birtokában van olyan okirat, mely kilátásba helyezi egy másik állam állampolgárságának megszerzését (állampolgársági ígérvényt kapott).

 

3. Ki nyújthatja be a lemondási nyilatkozatot?

A lemondási nyilatkozatot:

-         nagykorú, cselekvőképes (18. életévét betöltött) személy személyesen,

-        kiskorú, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő nyújthatja be. A nyilatkozatot a korlátozottan cselekvőképes, vagyis a 14. életévét betöltött gyermeknek is alá kell írnia, feltéve, hogy a kérelem rá is kiterjed.

 

4. Hol és hogyan kell benyújtani a lemondási nyilatkozatot?

A nyilatkozatot

-         a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, vagy

-         a magyar konzuli tisztviselőhöz,

-         a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez, illetve

-         a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához,

magyar nyelven, az erre rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani. A nyilatkozatot átvevő tisztviselő a lemondó személy személyazonosságát ellenőrzi, aláírását hitelesíti.

A nyilatkozatot javasolt a külföldi lakóhely szerint illetékes konzuli tisztviselőhöz benyújtani, az elkészült lemondási okirat csak a külképviselet közvetítésével vehető át.

 

5. Milyen okiratokat kell a lemondási nyilatkozathoz mellékelni?

A nyilatkozathoz - minden esetben - eredetben vagy hiteles másolatban mellékelni kell:

-         születési anyakönyvi kivonatot,

-         a családi állapotot igazoló okiratot, (házassági anyakönyvi kivonat, jogerős bontóítélet, házastárs halotti anyakönyvi kivonata)

-      a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot, (az adott állam illetékes hatósága által kiadott állampolgársági bizonyítványt, vagy érvényes külföldi útlevelet) vagy az állampolgárság megszerzését valószínűsítő ígérvényt,

-         ha a nyilatkozat kiskorúra is kiterjed, mindkét szülő hozzájárulását mellékelni kell, (külön élő szülőét is)

-        annak a kérelmezőnek, aki korábban nem szüntette meg a magyarországi lakóhelyét, a lemondási nyilatkozat benyújtásával együtt a magyarországi lakóhely megszüntetését is kezdeményeznie kell belföldön, a benyújtás helyén, a lakcímjelentő lap kitöltésével. (A lakcímjelentő lapon a „külföldi letelepedés” rovatot kell megjelölni.)

Az idegen nyelvű okiratokat - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában - hiteles magyar nyelvű fordítással és diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell mellékelni.

Abban az esetben, ha a magyar állampolgárságot korábban honosítással, visszahonosítással, vagy nyilatkozattal szerezte meg, az erről szóló okiratot is szükséges csatolni.

 

6. Mennyi időt kell várni a döntés meghozatalára?

Amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, a BÁH javaslatára, a belügyminiszter hatvan napon belül nyújt be előterjesztést a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, illetve ugyanennyi idő alatt kell az elutasító határozatot meghozni, ha a lemondás feltételei hiányoznak.

A határidőt a kérelemnek a BÁH-ba érkezésétől kell számítani, és az indokolt esetben hatvan nappal meghosszabbítható.

Nem számít be a határidőbe a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő; az eljárás felfüggesztésének időtartama; továbbá az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő (ez utóbbira példa, ha a kérelmezőnek vagy szüleinek Magyarországon történt anyakönyvi eseményéről kell anyakönyvi okmányt bekérni).

 

7. Előfordulhat, hogy a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök nem fogadja el, hogyan értesülök róla?

Igen. Ha a lemondás törvényi feltételei nem állnak fenn, e tényt a belügyminiszter – szintén 60 napon belül – határozatban állapítja meg.

 

8. Visszavonhatom a lemondási nyilatkozatomat?

A kérelmező a lemondási nyilatkozatát a köztársasági elnök döntéséig visszavonhatja, ebben az esetben az eljárást a belügyminiszter határozattal megszünteti.

 

9. Mivel zárul az eljárás?

A lemondás elfogadásáról kiállított okiratot, vagy a kérelem elutasításáról illetve az eljárás megszűntetéséről szóló határozatot a BÁH a lakóhelye szerint illetékes konzul által küldi meg a kérelmezőnek.

A lemondás elfogadásáról szóló okirat kézbesítése előtt a kérelmező birtokában lévő magyar állampolgárságot tanúsító okiratokat (útlevél, személyazonosító igazolvány, állampolgársági bizonyítvány) a konzul bevonja.

 

10. Van-e jogorvoslati lehetőség az eljárásban?

Az elutasító határozat felülvizsgálata a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető. A keresetlevelet az eljáró hatóságnál (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) kell benyújtani.

 

11. Visszaállítható-e a magyar állampolgárság, ha a magyar állampolgárságról lemondott személy mégsem szerez külföldi állampolgárságot?

A lemondás elfogadásától számított egy éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem kapta meg az ígérvényt kiadó állam állampolgárságát. A kérelemhez mellékelni kell az ígérvényt kiadó külföldi hatóság igazolását, hogy a kérelmező az állampolgárságot nem nyerte el. A belügyminiszter a magyar állampolgárság visszaállításáról bizonyítványt állít ki.

 

Magyar Állampolgársági Bizonyítvány kiadása

 

1. Elegendő, ha csak az egyik szülő magyar állampolgár?

Igen. Amennyiben az egyik szülő magyar állampolgár, a gyermek leszármazás jogcímén, születésével magyar állampolgárságot szerez.

 

2. Van jelentősége, hogy a gyermek külföldön született?

Nincs. Amennyiben az egyik szülő magyar állampolgár, a gyermek leszármazás jogcímén, a születés helyétől függetlenül magyar állampolgárságot szerez.

 

3. Ha megszerzem egy másik ország állampolgárságát, elveszítem a magyart?

Nem. A magyar jogrendszer hagyományosan tűri a kettős illetve többes állampolgárságot. A külföldi állampolgárság megszerzését külön bejelenteni sem kell.

 

4. Gyorsabb az elbírálás, ha nem külföldön, hanem Magyarországon indítom az eljárást?

Nem. A lefolytatandó eljárás mindkét esetben ugyanaz. Az eljárás hosszában csak a postázásból adódóan lehet különbség.

 

5. Feltétlenül Magyarországra kell utaznom az ügyintézéshez?

Nem. Az állampolgársági eljárás (a külképviselet közvetítésével) teljes egészében, hazautazás nélkül intézhető.

 

6. Külföldön élek, a magyar okmányaim lejártak. Elveszítettem a magyar állampolgárságomat?

Nem. A magyar állampolgárság igazolására alkalmas okmányok és okiratok érvényességi idővel rendelkeznek, amelynek lejárta természetesen nem jár az állampolgársági státus megváltozásával.

 

Magyar Állampolgárság nyilatkozattétellel történő megszerzése, visszaszerzése

1. Hogyan szerezhető vissza a magyar állampolgárság?

A magyar állampolgárság visszaszerzésének három módja van:

-         magyar állampolgárság visszaállítása

-         visszahonosítás

-         nyilatkozat.

 

2. Milyen esetekben szerezhető meg, illetve szerezhető vissza magyar állampolgárság nyilatkozattétellel?

Lakóhelytől függetlenül szerezheti vissza magyar állampolgárságát az a személy, aki az alábbi módokon veszítette el:

-         Megfosztással;

-         magyar állampolgárság kötelékéből elbocsátással;

-         Németországba áttelepülésre kötelezett személy volt;

-       Az a személy, aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá a korabeli szabályozás értelmében.

-         Hontalan személy esetén, aki Magyarországon született külföldi állampolgár szülőktől és a szülők állampolgárságára irányadó jog alapján nem szerezte meg a külföldi állampolgárságát, akkor, ha szülei magyarországi lakcímmel rendelkeztek a születés időpontjában, valamint a nyilatkozattételt megelőzően legalább 5 éve Magyarország területén lakik.

 

3. Kell-e a magyar nyelvtudásomat valamilyen formában igazolni ahhoz, hogy nyilatkozattal magyar állampolgárságot szerezhessek?

Nem kell igazolni a magyar nyelvtudást. Az eljárás megindításához szükséges formanyomtatvány azonban magyar, melyet magyarul szükséges kitölteni.

 

4. Le kell-e mondanom korábbi, másik állampolgárságomról ahhoz, hogy magyar állampolgár lehessek?

A magyar jog hagyományosan tűri a kettős/többes állampolgárságot, ezért amennyiben magyar állampolgárságot szerez, nem kell lemondania másik állampolgárságáról. Arról, hogy a másik állampolgársága szerinti ország szintén megengedi-e a többes állampolgárságot, az érintett ország hatóságai tudnak felvilágosítással szolgálni.

 

5. Hol és milyen formában kell a nyilatkozatot benyújtani?

A nyilatkozatot személyesen, az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani:

-         a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához,

-         az integrált ügyfélszolgálati irodához („kormányablak"),

-         külföldön a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve

-         a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságaihoz.

 

6. Milyen okiratokat kell csatolni a kérelemhez?

-         Saját születési anyakönyvi kivonatát.

-         Szülők házassági anyakönyvi kivonatát.

-         Amennyiben csak az egyik szülő magyar, a magyar szülő születési anyakönyvi kivonatát.

-         Családi állapotot igazoló okiratot, (házassági anyakönyvi kivonat, jogerős bontóítélet, házastárs halotti anyakönyvi kivonata).

-         Elbocsátás esetén az eredeti Elbocsátási okiratot.

Magyarországon történt anyakönyvi események esetén, elegendő a nyilatkozatban a pontos dátumot és helyet megadni, az anyakönyvi okiratokat hivatalból beszerezzük.

Ha bármelyik anyakönyvi esemény külföldön történt, szükséges csatolni a nyilatkozathoz a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet kitöltve, valamint az okiratot eredetben, vagy hiteles másolat formájában, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva mellékelni.

Szükséges továbbá nyilatkoznia arról, hogy külföldön élő, vagy Magyarországon élő magyar állampolgárként kíván, a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásában szerepelni. Erre rendszeresített formanyomtatványt kitöltve szükséges csatolni. Külföldi lakóhely megjelölésekor kérjük, mellékeljen egy fénymásolatot azon iratáról, mely a lakóhelyadatot igazolja.

 

7. Mennyi az eljárás ügyintézési határideje?

Az eljárás határideje 60 nap. A határidőt a kérelemnek a BÁH-ba érkezésétől kell számítani. Nem számít be a határidőbe a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő; az eljárás felfüggesztésének időtartama; továbbá az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő (ez utóbbira példa, ha a kérelmezőnek vagy szüleinek Magyarországon történt anyakönyvi eseményéről kell anyakönyvi okmányt bekérni).

 

8. Milyen dátummal szerzem meg a magyar állampolgárságot?

A kérelmező a magyar állampolgárságot a nyilatkozattétel napjával szerzi meg.

 

9. Mivel zárul az eljárás?

Az eljárás egy okirat kiállításával zárul, mely igazolja, hogy nyilatkozattal megszerezte a magyar állampolgárságot, és tartalmazza a megszerzésének pontos idejét. A kiállított okirat alapján kérhető magyar okmányok (személyazonosító igazolvány, útlevél, stb.) kiállítása.

 

10. Van-e jogorvoslati lehetőség az eljárásban?

Ha a nyilatkozat elfogadásának törvényi feltételei nem állnak fenn (illetve ha a nyilatkozatot nem a megfelelő módon nyújtották be), e tényt a BÁH határozatban állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.

A keresetlevelet az eljáró hatóságnál (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) kell benyújtani.

 

Utoljára frissítve:

Ügyintézés
  • Formanyomtatványok

    A program segítségével elektronikusan kitöltheti a formanyomtatványt és leellenőrizheti, hogy minden szükséges mezőt kitöltött-e. A kitöltött formanyomtatványt saját gépére elmentheti és nyomtathatja.A funkció Word 2007-re optimalizált. Amennyiben ilyen programmal nem rendelkezik, a formanyomtatványokat pdf-ben le tudja tölteni a felső menüben található tájékoztatóból.
    Feltöltés alatt

    Kategória:

  • Időpontfoglalás

    Az online időpontfoglalási rendszer segítségével sorban állás nélkül intézheti ügyeit. A megjelölt ügyfélszolgálati irodánkban ügyintézőnk a lefoglalt időpontban fogadja Önt. Javasoljuk, hogy a honlap megjelenítéséhez lehetőleg Mozilla Firefox, vagy Google Chrome böngészőt használjanak.

    Intézendő ügy kiválasztása az alábbi lehetőségekkel:

  • Milyen kérelmet nyújtsak be?









    Magyar állampolgár, vagy EGT-állampolgár esetén családtag:
    • az EGT-állampolgár házastársa,
    • a magyar állampolgár házastársa,
    • az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,
    • a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,
    • - ha e törvény másként nem rendelkezik - az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, valamint
    • a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője,
    • a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy,
    • akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi,
    • az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,
    • a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;



    A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról;
    A 2003/109/EK irányelv célja
    • egyfelől, hogy meghatározza a tagállamok által a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásnak, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak a harmadik országok olyan állampolgárai számára történő megadásának és visszavonásának feltételeit, akik jogszerűen tartózkodnak a tagállam területén,
    • másfelől pedig, hogy szabályozza az ilyen jogállással rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára a tartózkodás feltételeit a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást megadó tagállamtól eltérő tagállamban.





    A „magas szintű képzettséget igénylő munkavállaló”: olyan személy munkavállalása, aki: másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül, fizetést kap, és rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával, amelyet felsőfokú szakmai képesítés bizonyít.
    A „munkavállaló”: olyan személy munkavállalása, aki: másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül, fizetést kap, és rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával.





    Tartózkodási engedéllyel rendelkezés esetén kérhető a határozatlan ideig tartózkodás

    A kérdések segítségével 3 percen belül megtudhatja, milyen tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtania. A kérdéssor végén a kiválasztott kérelemtípushoz kapcsolódó minden információt megtalál.
    Feltöltés alatt

    Kérelem célja:



  • Értékelés

    A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapjának fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Integrációs Alap társfinanszírozásával valósult meg.
    Kérem, segítse munkánkat az új honlap értékelésével!

     

    Önnek hogy tetszik új oldalunk?

    Nagyon tetszik
    Tetszik
    Semleges
    Nem tetszik
    Nagyon nem tetszik
    5 Fennmaradó szavazataid

    jVS by www.joomess.de.

     

Írjon nekünk!

A felület segítségével könnyen és gyorsan eljuttathatja kérdéseit a Hivatalhoz. Kérjük, töltse ki az adatmezőket is, elősegítve ezzel a pontos és gyors válaszadást.

refresh

Hirdetmények

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 2005. november 1-jét követően indult eljárásokban hatósági döntéseit a jogszabályban meghatározott esetekben hirdetményi úton honlapján is közzéteszi.

Regisztráció

A regisztráció, bejelentkezés az online időpontfoglalási rendszer eléréséhez szükséges. Az oldal további funkciói regisztráció nélkül elérhetők.