Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Tartalomjegyzék

Külföldiek házasságkötése Magyarországon

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2017. január 1. után az állampolgársági és névváltoztatási ügyek intézését Budapest Főváros Kormányhivatala, az anyakönyvi ügyek intézését, beleértve az utónevek anyakönyvezhetőségére irányuló kérelmeket, a Miniszterelnökség látja el. (további információ)

A folyamatban lévő ügyek illetékesség szerint a fent említett hivatalokhoz kerülnek át.

 

A házasság egy férfi és egy nő között, az arra kijelölt állami hatóság előtt személyesen tett, kölcsönös és kifejezett nyilatkozattal létrejövő kötelék, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Negyedik könyvében meghatározott személyi és vagyoni joghatásokkal jár. A házasság létrejöttére, a házasságkötést megelőző eljárásra, a házasságkötés alaki szabályaira, valamint az érvénytelenségi okokra vonatkozó szabályokat a 4:5. - 4:13. paragrafusok tartalmazzák. A részletes eljárási szabályok pedig az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényben találhatóak.

Házasságot – a törvényi feltételek fennállta esetén – magyar és bármilyen külföldi állampolgársággal rendelkező vagy hontalan személy is köthet. Arra is van lehetőség, hogy két azonos vagy akár különböző állampolgársággal rendelkező külföldi állampolgár kössön házasságot. Egyes államokkal ellentétben nem feltétel a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hely sem.

A házasságkötési szándékot – együttesen, személyesen – annál az anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni, ahol a házasságot a felek meg kívánják kötni. Nincs helye az eljárásban képviseletnek. A házasulók egyike – kizárólag abban az esetben, ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik – a házassági szándékát az illetékes magyar konzuli tisztviselő előtt is bejelentheti.

Amennyiben egyik vagy mindkét fél a magyar nyelvet nem érti, és nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. A házasságkötést megelőző eljárás során az eljáró hatóság, míg a házasság megkötésénél a felek kötelessége a megfelelő tolmács biztosítása. A tolmácsolásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény 58-60 paragrafusait kell alkalmazni.

A házassági szándék bejelentéséről az anyakönyvvezető (vagy a konzuli tisztségviselő) jegyzőkönyvet vesz fel. A házasságkötést megelőző eljárás során a házasulóknak ki kell jelenteniük, hogy tervezett házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy házasságkötésüknek a Ptk.-ban meghatározott törvényes feltételei fennállnak. Nyilatkozhatnak a viselni kívánt házassági nevükről, valamint a születendő gyermekük családi nevéről is.

Amennyiben az egyik fél a házasságkötési szándékát konzuli tisztviselő előtt jelentette be, a felvett jegyzőkönyvet és a szükséges mellékleteket a konzul megküldi az illetékes magyarországi anyakönyvvezetőnek. A másik féllel az anyakönyvvezető előtt folytatódik az eljárás.

A házasság megkötését az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A tervezett házasságkötés helye szerinti jegyző e határidő alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat.

A házasságkötést megelőző eljárás során igazolni kell:

-                  a személyazonosságot,

-                  az állampolgárságot,

-                  az aktuális családi állapotot,

-                  a lakcímet,

-                  a személyi azonosítót, valamint be kell mutatni a születési anyakönyvi kivonatot.

(Amennyiben az nem áll rendelkezésre, Magyarországon /is/ anyakönyvezett születés esetén az anyakönyvvezető beszerzi azt.)

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 37-39. paragrafusai rendelkeznek a külföldi elemet tartalmazó házassággal és annak megkötésével kapcsolatosan.

A házasság érvényességének anyagi jogi feltételeit (pl. házasságkötési korhatár, kizáró rokonsági fokok) a házasulandóknak a házasságkötés idején fennálló közös személyes joga szerint kell elbírálni. Ha a házasulók személyes joga a házasságkötés idején különböző, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mindkét házasuló személyes joga szerint megvannak.

A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire (pl. ki előtt köthető házasság, milyen helyszínen, mikor) a házasságkötés helyén és idején hatályos, tehát Magyarországon történő házasságkötés esetében a magyar jog az irányadó.

Amennyiben külföldi állampolgár vagy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező hontalan (állampolgársággal nem rendelkező) személy Magyarországon kíván házasságot kötni, úgy igazolnia kell, hogy személyes joga (állampolgársága szerinti jog) szerint házasságkötésének törvényes akadálya nincsen.

Ezt az igazolást házassági tanúsítványnak nevezzük. Indokolt esetben a tanúsítvány bemutatása alól felmentés az illetékes fővárosi és megyei kormányhivataltól kérhető. Ilyen indokolt eset lehet például, ha az adott országban éppen háborús helyzet áll fenn, vagy a közigazgatás más okból nem működik. A felmentés iránti kérelem illetéke 5000 forint, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni. A felmentés a kiállítástól számított 6 hónapig érvényes.

Nem kell a tanúsítvány bemutatása alóli felmentést kérni, ha a házasuló személyes joga szerint az igazolás kiállításának nincs helye. A központi anyakönyvi szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése alapján, honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyek joga szerint az igazolás kiállításának nincs helye.

Jelenleg nem szükséges felmentés az alábbi országok esetében:

-                  Izrael

-                  Kanada

-                  Románia

-                  Szlovákia

-                  Ukrajna

A külföldi okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással, továbbá – hacsak két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonosság azt szükségtelenné nem teszi - diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell becsatolni.

Az anyakönyvvezető a külföldi okiratokat felterjeszti az illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalhoz, mely dönt azok elfogadhatóságáról. A házasságkötés időpontja csak ennek az iratnak az illetékes anyakönyvvezetőhöz történő visszaérkezése után tűzhető ki.

Fontos megemlíteni azt, hogy a kettős állampolgárságú személyt, amennyiben egyik állampolgársága magyar, a házasságkötési eljárás során magyar állampolgárnak kell tekinteni.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy az Alaptörvény L) cikke alapján házasságot csak férfi és nő köthet egymással. Nincsen tehát lehetőség két külföldi állampolgárságú, azonos nemű személy házasságkötésére, még abban az esetben sem, ha mindkettőjük személyes joga egyébként lehetővé tenné azt.

Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. Tanúkról a házasulandóknak kell gondoskodni. A házasságot a házasságkötő teremben kell megkötni, kivételes esetben lehet ettől eltérni. A házasságkötő termek mérete, felszereltsége, színvonala országosan eltérő. A házasság hivatali helyiségen kívüli, illetve hivatali munkaidőn túli megkötését a települési jegyző engedélyezheti. Ezért az önkormányzat saját rendeletében meghatározott mértékű díjat kérhet, szabályozhatja továbbá a lehetséges külső helyszíneket is. 

A házasságkötést követően a felek részére házassági anyakönyvi kivonatot állít ki a hatóság, díjmentesen. A kivonat a magyar mellett angol és francia nyelven is tartalmazza a rovatmegnevezéseket.

A felek feladata a házassági anyakönyvi kivonat egyéb nyelvre történő lefordíttatása, valamint az esetlegesen szükséges felülhitelesítés beszerzése is.

A feleknek kell gondoskodniuk arról is, hogy a Magyarországon megkötött házasságot állampolgárságuk és/vagy lakóhelyük szerinti országban is nyilvántartásba vegyék, amennyiben erre az adott országban előírás van.

A házassági szándék bejelentésére irányuló eljárás, valamint a házasság megkötése szempontjából nem releváns az, hogy a külföldi állampolgárságú fél vagy felek valamely uniós állam polgárai-e, illetve milyen konkrét állampolgárságú az egyik vagy mindkét fél.

Különbség az eljárás menetében abban van, hogy az adott külföldi országból beszerezhető-e a házassági tanúsítvány. Eltérés lehetséges a külföldi okiratokkal kapcsolatosan is. Fő szabályként diplomáciai felülhitelesítés szükséges a külföldi okiratokra. Ettől eltérni akkor lehet, ha Magyarország és az adott külföldi ország között van olyan kétoldalú szerződés, amely alapján nem szükséges semmilyen felülhitelesítés a külföldi okiratokra. Egyéb esetben a diplomáciai felülhitelesítés helyett elegendő az Apostille hitelesítés is, amely egy egyszerűbb hitelesítési forma. Ennek feltétele az, hogy az adott külföldi állam is részese legyen az erről szóló nemzetközi szerződésnek.

Utoljára frissítve:

Ügyintézés
  • Formanyomtatványok

    A program segítségével elektronikusan kitöltheti a formanyomtatványt és leellenőrizheti, hogy minden szükséges mezőt kitöltött-e. A kitöltött formanyomtatványt saját gépére elmentheti és nyomtathatja.A funkció Word 2007-re optimalizált. Amennyiben ilyen programmal nem rendelkezik, a formanyomtatványokat pdf-ben le tudja tölteni a felső menüben található tájékoztatóból.
    Feltöltés alatt

    Kategória:

  • Időpontfoglalás

    Az online időpontfoglalási rendszer segítségével sorban állás nélkül intézheti ügyeit. A megjelölt ügyfélszolgálati irodánkban ügyintézőnk a lefoglalt időpontban fogadja Önt. Javasoljuk, hogy a honlap megjelenítéséhez lehetőleg Mozilla Firefox, vagy Google Chrome böngészőt használjanak.

    Intézendő ügy kiválasztása az alábbi lehetőségekkel:

  • Milyen kérelmet nyújtsak be?









    Magyar állampolgár, vagy EGT-állampolgár esetén családtag:
    • az EGT-állampolgár házastársa,
    • a magyar állampolgár házastársa,
    • az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,
    • a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,
    • - ha e törvény másként nem rendelkezik - az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, valamint
    • a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője,
    • a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy,
    • akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi,
    • az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,
    • a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;



    A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról;
    A 2003/109/EK irányelv célja
    • egyfelől, hogy meghatározza a tagállamok által a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásnak, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak a harmadik országok olyan állampolgárai számára történő megadásának és visszavonásának feltételeit, akik jogszerűen tartózkodnak a tagállam területén,
    • másfelől pedig, hogy szabályozza az ilyen jogállással rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára a tartózkodás feltételeit a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást megadó tagállamtól eltérő tagállamban.





    A „magas szintű képzettséget igénylő munkavállaló”: olyan személy munkavállalása, aki: másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül, fizetést kap, és rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával, amelyet felsőfokú szakmai képesítés bizonyít.
    A „munkavállaló”: olyan személy munkavállalása, aki: másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül, fizetést kap, és rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával.





    Tartózkodási engedéllyel rendelkezés esetén kérhető a határozatlan ideig tartózkodás

    A kérdések segítségével 3 percen belül megtudhatja, milyen tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtania. A kérdéssor végén a kiválasztott kérelemtípushoz kapcsolódó minden információt megtalál.
    Feltöltés alatt

    Kérelem célja:



  • Értékelés

    A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapjának fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Integrációs Alap társfinanszírozásával valósult meg.
    Kérem, segítse munkánkat az új honlap értékelésével!

     

    Önnek hogy tetszik új oldalunk?

    Nagyon tetszik
    Tetszik
    Semleges
    Nem tetszik
    Nagyon nem tetszik
    5 Fennmaradó szavazataid

    jVS by www.joomess.de.

     

Írjon nekünk!

A felület segítségével könnyen és gyorsan eljuttathatja kérdéseit a Hivatalhoz. Kérjük, töltse ki az adatmezőket is, elősegítve ezzel a pontos és gyors válaszadást.

refresh

Hirdetmények

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 2005. november 1-jét követően indult eljárásokban hatósági döntéseit a jogszabályban meghatározott esetekben hirdetményi úton honlapján is közzéteszi.

Regisztráció

A regisztráció, bejelentkezés az online időpontfoglalási rendszer eléréséhez szükséges. Az oldal további funkciói regisztráció nélkül elérhetők.