Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Tartalomjegyzék

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2017. január 1. után az állampolgársági és névváltoztatási ügyek intézését Budapest Főváros Kormányhivatala, az anyakönyvi ügyek intézését, beleértve az utónevek anyakönyvezhetőségére irányuló kérelmeket, a Miniszterelnökség látja el. (további információ)

A folyamatban lévő ügyek illetékesség szerint a fent említett hivatalokhoz kerülnek át.


Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli.

 

Születési név

A születési név az a név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll. A családi név egy- vagy kéttagú. Magyar állampolgárok számára anyakönyvezni egy vagy két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által összeállított utónévjegyzékből. Amennyiben a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyilatkozik a kért név anyakönyvezhetőségéről. Az erre irányuló kérelmet az anyakönyvvezetőnél vagy a BÁH Anyakönyvi Felügyeleti Osztályánál kell előterjeszteni.

Az engedélyezett utónevek listája, valamint az utónevek engedélyezésének alapelvei megtalálhatóak a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének honlapján (az alapelvek és az anyakönyvi nyilvántartásba bejegyezhető utónevek listája:

http://www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/index.html

Jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi módokon is sor kerülhet az utónévjegyzékben nem szereplő nevek anyakönyvezésére:

- Amennyiben a megszületett gyermek nem magyar állampolgár, illetve hontalan, a gyermek utónevének anyakönyvezésénél a gyermek állampolgársága, illetve származási helye szerinti jog az irányadó.

- Amennyiben a szülők egyike nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a gyermek utónevét az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti.

- Amennyiben a gyermek a megszületésekor a magyar mellett külföldi állam állampolgárságával is rendelkezik és ezt a szülők igazolják, akkor a szülők kérelmére a születés anyakönyvezésekor a névviselésre vonatkozóan az adott külföldi állam jogát kell alkalmazni.

- A külföldön született magyar állampolgár születésének magyarországi anyakönyvezése során a gyermek utóneveként a külföldi anyakönyvi okiraton szereplő utónevet kell bejegyezni. Kérhető azonban a külföldi anyakönyvi okiratban szereplő utónévnek megfelelő magyar utónév anyakönyvezése is.

Családi és utónevekkel kapcsolatos statisztikai adatok:

http://www.nyilvantarto.hu/hu/statisztikak

 

A családi név korrekciója

Családi név korrekciója: az 1953. január 1-jén hatályba lépett kötőjel kötelező használatával és a megkülönböztető betűjel eltörlésével kapcsolatos rendelkezések következtében kialakult névviselés rendezése.

A korrekció iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél lehet előterjeszteni. A családi név korrekciójára irányuló eljárásban a korrekció a névváltoztatási eljárás szabályai szerint kiterjeszthető a kiskorú gyermek családi nevére is.

Az eljárás illetéke: 3000 forint.

1. A megkülönböztető betűjel megerősítése

A megkülönbözető betűjel az azonos családi nevet viselő személyek megkülönbözetését szolgálta egy adott településen. A családi név részét képező megkülönböztető betűjel a családi név előtt (B. Kovács) és a családi név mögött (Kovács B.) is állhat.

A megkülönböztető betűjeles névalak viselését az a személy erősítheti meg, aki 1953. január 1. napját megelőzően született és a papíralapú születési anyakönyvi bejegyzése tartalmazza a betűjelet vagy az a személy, aki 1953. január 1. napját követően született, azonban egyenes ági felmenőinek a betűjeles névalak korábban anyakönyvezésre került.

A megkülönböztető betűjel megerősítésére vonatkozó nyilatkozatban csak annak a betűjeles névalaknak a viselése erősíthető meg, amelyet a kérelmező vagy a kérelmező 1953. január 1-je előtt született felmenőjének a születési bejegyzése tartalmaz. Ennek megfelelően nem választható másik betűjel, továbbá ha a betűjel a családi név előtt áll, akkor nem viselhető a családi név mögött.

2. Kötőjel eltörlése vagy megtartása

A két vagy többtagú születési családi nevet viselő személy szabadon dönthet arról, hogy a családi nevét kötőjellel összekapcsolva vagy kötőjel nélkül szeretné a továbbiakban viselni. A kérelem alapján a családi nevet módosítani kell a kérelmező születési, házassági és a kérelmező kiskorú gyermeke születési anyakönyvi bejegyzésében a nyilatkozatnak megfelelően.

A kötőjelet azonban nem lehet töröltetni a két tagból házassági névből (tehát a férj és a feleség családi nevének összekapcsolásából képzett név tagjai közül).

 

A születési név megváltoztatása

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény alapján magyar állampolgár születési családi és utónevét – kérelmére – a központi anyakönyvi szerv (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) megváltoztathatja.

Kiskorú gyermek családi és utónevének megváltoztatását törvényes képviselője kérheti. A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a szülő családi nevét viselő kiskorú gyermek családi nevére is. Ha a gyermek a 14. életévét betöltötte a névváltoztatás engedélyezéséhez a gyermek hozzájárulására is szükség van. A szülő családi nevének megváltozását a kiskorú gyermek születési anyakönyvi bejegyzésébe akkor is fel kell jegyezni, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli.

Amennyiben a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, úgy a névváltoztatás hatálya a házastársra külön kérelem hiányában is kiterjed. A névváltoztatásról a központi anyakönyvi szerv (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) vezetője dönt. A névváltoztatás engedélyezése – a jogszabályban meghatározott feltételek figyelembe vétele mellett – mérlegelési jogkörében meghozott döntése. A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét – különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével – nem lehet engedélyezni.

Magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név: a nem magyar eredetű családi nevek pl: Steiner, Adler, Wolf, Keszler, Salvador, Willaert, Mayer, Müller.

Történelmi név pl. Kossuth Lajos.

Régies írásmóddal írott név pl.: Almássy, Bartha, Szenczi, Eötvös.

Különös méltánylást érdemlő körülményként értékelhető többek között, ha az ügyfél bármely egyenes ági felmenője által viselt családi név felvételének engedélyezését kérelmezi és igazolható a felmenő és a kérelmező közötti családi kapcsolat (családfa felállítás).

A névváltoztatási kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár esetén a kérelem az illetékes magyar konzulnál is előterjeszthető. Az eljárás illetéke 10.000 forint (a megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem esetén 50.000 forint), melyet a kérelmen illetékbélyeg, külföldön pedig konzuli díj formájában kell leróni. A névváltoztatási kérelmet indokolni kell. A név választásának figyelemmel kell lenni arra, hogy a névváltoztatás engedélyezése nem sértheti a kérelmező közvetlen környezetében élő személyek (kivételt képez, ha a kérelem az egyenes ági felmenő családi nevének felvételére irányul) névviseléshez való jogát. Ha a kérelem egy konkrét személy nevének a felvételére irányul (pl. nevelőszülő) az érintett személynek a névváltoztatásához hozzá kell járulnia. Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül.

Kiskorú gyermek névváltoztatásához mindkét szülő hozzájárulása szükséges, kivéve, ha az egyik szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság korlátozta vagy megvonta. Nagykorú gyermeknek minden esetben önálló kérelmet kell előterjesztenie.

A névváltoztatás engedélyezésének feltétele a külföldön történt anyakönyvi események (születés és házasság) hazai anyakönyvezése.

A korábban kiadott névváltoztatási okiratról az arra jogosult részére a központi anyakönyvi szerv hiteles másolatot adhat ki. Az okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 3000 forint.

 

Házassági név

A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban: Ptk.) felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.

A feleség a házasságkötés után

 

a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy

b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolhatja, vagy

c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja, vagy

d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

A férj a házasságkötés után

 

a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy

b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

A fentiek mellett a férj, illetve a feleség házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (összekapcsolt [kettős] családi név). A házastársak a névviselésről megegyezhetnek. Ennek során figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a Ptk. alapján a házassági név családi nevekből képzett része egy vagy legfeljebb kéttagú lehet, továbbá, hogy – az összekapcsolt (kettős) családi név kivételével – csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét.

Megegyezés hiányában a felek a házasságkötést megelőzően viselt nevüket viselik tovább. (Kivétel, ha a feleség a házasságkötést megelőzően az előző férje nevét valamilyen -né toldatos formában viselte.)

 

Házassági név módosítása

A házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után – a Ptk. szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható. Az eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes, de a kérelem bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármelyik hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjeszthető, kizárólag személyesen. Ha azonban a házassági anyakönyvi bejegyzés korábban már rögzítésre került az elektronikus anyakönyvi rendszerben, a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására bármely anyakönyvvezető illetékes. Az eljárás illetéke: 3.000 forint.


Házassági név megváltoztatása

A házassági név módosításától meg kell különböztetnünk a házassági név megváltoztatására irányuló eljárást. Ennek során a központi anyakönyvi szerv a házastársa nevét viselő személy házassági nevét kérelemre megváltoztathatja, ha a kérelmező

a) házassága megszűnt, és

b) személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa nevét a kért formában használta.

A gyakorlatban erre az illetékmentes eljárásra a legtöbbször akkor kerül sor, ha a házasság megszűnését követően derül fény arra, hogy a házastársa nevét viselő volt házastársat az anyakönyvi bejegyzés alapján más név illeti meg, mint amit egész életében használt. (Pl. a férje teljes nevét viselő feleség számára kiderül, hogy férjének kettő utóneve volt, így őt a kettő utónevet tartalmazó házassági név illeti meg.)

A névváltoztatási kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár a kérelmét az illetékes magyar konzulnál is előterjesztheti.

 

Nemzetiségi név viselése

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 1. § (2) bekezdése szerint nemzetiséghez tartozik az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak tekinti.

Magyarországon nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

A Nektv. az egyéni nemzetiségi jogok között nevesíti a nemzetiségi névhasználat jogát.

Ennek keretében, a nemzetiséghez tartozó személynek joga van:

-         arra, hogy anyanyelvén használja családi és utónevét;

-         (az anyanyelvén használt) családi és utónevének hivatalos elismertetésére;

-         saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelő megválasztásához;

-         és annak nemzetiségi nyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez.

A nem latin betűs írásmóddal (pl. örmény, szerb, bolgár, ukrán, görög) történő bejegyzés esetén kötelező a fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazása is.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv. 46. § (1) bekezdése szerint a nemzetiséghez tartozó személy

-         kérheti a gyermeke családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat,

-         kérheti a saját anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését,

-         kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és

-         kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve a gyermeke családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven, vagy az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék.

Az érintett kérésére a név anyakönyvezése két nyelven történik, kérhető továbbá nemzetiségi anyakönyvi kivonat kiállítása is.

A nemzetiségi utónév bejegyzésére irányuló kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet melyik nemzetiség használja. A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza. 12 nemzetiség utónevei egy közös kiadványban találhatóak (Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve, Aranyhal Kiadó), míg a német nemzetiségé külön kiadványban jelent meg.

Ennek a bővített változata elérhető itt: http://www.ldu.hu/page/358

Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó.

http://www.bolgarok.hu/

www.oronk.hu

http://www.ellinismos.hu

http://www.horvatok.hu/

http://www.polonia.hu/

www.ldu.hu

http://www.orszagosormenyonk.hu/

www.atruroman.hu

http://www.rusyn.hu/

http://www.szerb.hu/

www.slovaci.hu

www.slovenci.hu/

http://ukranok.hu/

 

A nemzetiségi név születési anyakönyvi kivonatának mintáját itt tekintheti meg.

Utoljára frissítve:

Ügyintézés
  • Formanyomtatványok

    A program segítségével elektronikusan kitöltheti a formanyomtatványt és leellenőrizheti, hogy minden szükséges mezőt kitöltött-e. A kitöltött formanyomtatványt saját gépére elmentheti és nyomtathatja.A funkció Word 2007-re optimalizált. Amennyiben ilyen programmal nem rendelkezik, a formanyomtatványokat pdf-ben le tudja tölteni a felső menüben található tájékoztatóból.
    Feltöltés alatt

    Kategória:

  • Időpontfoglalás

    Az online időpontfoglalási rendszer segítségével sorban állás nélkül intézheti ügyeit. A megjelölt ügyfélszolgálati irodánkban ügyintézőnk a lefoglalt időpontban fogadja Önt. Javasoljuk, hogy a honlap megjelenítéséhez lehetőleg Mozilla Firefox, vagy Google Chrome böngészőt használjanak.

    Intézendő ügy kiválasztása az alábbi lehetőségekkel:

  • Milyen kérelmet nyújtsak be?









    Magyar állampolgár, vagy EGT-állampolgár esetén családtag:
    • az EGT-állampolgár házastársa,
    • a magyar állampolgár házastársa,
    • az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,
    • a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,
    • - ha e törvény másként nem rendelkezik - az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, valamint
    • a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője,
    • a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy,
    • akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi,
    • az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,
    • a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;



    A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról;
    A 2003/109/EK irányelv célja
    • egyfelől, hogy meghatározza a tagállamok által a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásnak, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak a harmadik országok olyan állampolgárai számára történő megadásának és visszavonásának feltételeit, akik jogszerűen tartózkodnak a tagállam területén,
    • másfelől pedig, hogy szabályozza az ilyen jogállással rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára a tartózkodás feltételeit a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást megadó tagállamtól eltérő tagállamban.





    A „magas szintű képzettséget igénylő munkavállaló”: olyan személy munkavállalása, aki: másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül, fizetést kap, és rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával, amelyet felsőfokú szakmai képesítés bizonyít.
    A „munkavállaló”: olyan személy munkavállalása, aki: másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül, fizetést kap, és rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával.





    Tartózkodási engedéllyel rendelkezés esetén kérhető a határozatlan ideig tartózkodás

    A kérdések segítségével 3 percen belül megtudhatja, milyen tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtania. A kérdéssor végén a kiválasztott kérelemtípushoz kapcsolódó minden információt megtalál.
    Feltöltés alatt

    Kérelem célja:



  • Értékelés

    A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapjának fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Integrációs Alap társfinanszírozásával valósult meg.
    Kérem, segítse munkánkat az új honlap értékelésével!

     

    Önnek hogy tetszik új oldalunk?

    Nagyon tetszik
    Tetszik
    Semleges
    Nem tetszik
    Nagyon nem tetszik
    5 Fennmaradó szavazataid

    jVS by www.joomess.de.

     

Írjon nekünk!

A felület segítségével könnyen és gyorsan eljuttathatja kérdéseit a Hivatalhoz. Kérjük, töltse ki az adatmezőket is, elősegítve ezzel a pontos és gyors válaszadást.

refresh

Hirdetmények

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 2005. november 1-jét követően indult eljárásokban hatósági döntéseit a jogszabályban meghatározott esetekben hirdetményi úton honlapján is közzéteszi.

Regisztráció

A regisztráció, bejelentkezés az online időpontfoglalási rendszer eléréséhez szükséges. Az oldal további funkciói regisztráció nélkül elérhetők.