Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Ön itt van: Cikkek

Feliratkozás az RSS csatornára

Cikkek (361)

Cikkek
Penalty to be Imposed Upon Third-country National Employers and Host Entities for the Protection of Public Policy

Penalty to be Imposed Upon Third-country National Employers and Host Entities for the Protection of Public Policy

Information

on the rules for levying penalties upon employers and host entities in connection with the employment of third-country nationals for the protection of public policy

 

The National Directorate-General for Aliens Policing (hereinafter referred to as “Directorate-General”) is ready to provide assistance for employers and host entities regarding the legislative provisions on the procedure for the imposition of penalties for the protection of public policy in connection with the employment of third-country nationals, and on the practice of the Office.

Employer: any natural person or any legal entity, or unincorporated organisation, including temporary work agencies referred to in Section 214(1)(b) of Act I of 2012 on the Labour Code, for or under the direction and/or supervision of whom the employment is undertaken.

Please note that, in accordance with current regulations, temporary work agencies are treated as employers, hence in the case workers employed by temporary work agencies, the reporting obligations of employers must be satisfied by the temporary work agencies.

 

Host entity:

o   the entity to which the intra-corporate transferee is transferred and that is established, regardless of its legal form, as a legal person in accordance with national law,

o   a research organisation, higher education institutions, education establishment, organisation responsible for a voluntary service scheme or an entity hosting trainees.

 

Obligations of employers and host entities in relation to the employment of third-country nationals

Employers and host entities have the following obligations in relation to the employment of third-country nationals:

1)      control obligation: the employer or host entity is required to ascertain on or before the first day of employment of a third-country national that the third-country national affected has a valid residence permit or some other form of residence authorisation, and has a permit prescribed in this Act for engaging in the pursuit of an occupational activity;

2)      obligation of safeguarding: the employer or host entity is required to keep a copy of the valid residence permit or other form of residence authorisation presented by the third-country national affected for the entire duration of employment;

3)      reporting obligation: the employer, or the host entity has to report to the immigration authority within 5 days:

a)      the start of employment of the third-country national,

b)      if the third-country national failed to report for work as authorised, or

c)      if employment is terminated before the expiration of the validity period of the work permit.

4)      The employer or host entity is required to submit the reports accompanied by the following information:

a) employer’s or host entity’s particulars (name, address, registered address, place of business, company form, registered number);

b) the natural identification data of the third-country national worker or intra-corporate transferee;

c) number of the residence authorisation of the third-country national worker or intra-corporate transferee;

d) job description;

e) the date of taking up work or effective date of intra-corporate transfer, or failure to do so as scheduled, or the date of termination of employment before the expiry of the work permit or single permit.

The host entity shall report at the latest within five days following the date of taking up work the employment of a third-country national holding a residence permit issued in any Member State of the European Union for the purpose of intra-corporate transfer in Hungary at the host entity for a planned duration not exceeding ninety days for the purpose of intra-corporate transfer. The report shall be accompanied by the natural identification data of the third-country national, the planned duration of intra-corporate transfer and an indication if the host entity belongs to a group of companies. report can be submitted electronically. For more details on the electronic platform of the immigration authority for procedure initiation, please click here.

 

Legal consequences in case the employer or host entity fails to fulfil its obligations

The immigration authority of jurisdiction by reference to the place where work is performed shall impose a penalty for the protection of public policy on the employer or host entity for any infringement of the obligations set out above, in proportion of the number of third-country nationals employed (mandatory). The penalty for the protection of public policy may be imposed in an amount up to HUF 500,000 (five hundred thousand) per employee.

 

Rules on the payment of penalties for the protection of public policy

The employer or host entity may be exempted from the obligation of payment of penalty for the protection of public policy if able to prove that his/her obligations, set out above, relating to control, safeguarding and reporting has been duly satisfied.

The employer or host entity shall not be exempted from the payment of penalty for the protection of public policy if the employer or host entity knew or should have been aware given reasonable care that the document presented as a residence permit or other form of authorisation turned out to be false.

The employer’s main contractor and the subcontractor employer or the host entity shall be jointly and severally liable for payment of the penalty for the protection of public policy, where they knew or should have been aware given reasonable care that the employing subcontractor employed third-country nationals without a valid residence permit or other form of authorisation, or without a permit prescribed by this Act for the purpose of gainful employment.

Third-country nationals holding a visa for a planned duration not exceeding ninety days, and persons lawfully residing in the territory of Hungary as nationals of the States listed in Annex II of Council Regulation 539/2001/EC may undertake to pursue gainful employment in accordance with Section 20(1) and (2) of the Act II of 2017 on the Admission and Right of Residence of Third-Country Nationals (RRTN), unless this Act contains provisions to the contrary.

A third-country national who has a valid residence permit issued by a Member State of the European Union for the purpose of an intra-corporate transfer and holds a valid travel document, and whose entry or residence does not represent a threat affecting public policy, public security or national security, or public health of Hungary, shall have the right:

  • to move freely within the territory of the Member States of the European Union, and to enter and reside in Hungary for a planned duration not exceeding ninety days;
  • to work in the framework of an intra-corporate transfer without a special permit at a host entity in Hungary.

Unless otherwise prescribed in this Act, the third-country nationals wishing to engage in gainful employment in the case of stay exceeding ninety days:

a) shall have a residence permit issued for the purpose of seasonal employment,

b) shall have a residence permit granted on humanitarian grounds, or

c) shall have a residence permit for the purpose of gainful employment, gainful activity or employment, family reunification, for carrying out scientific research or for the purpose of study, or

d) shall have an EU Blue Card,

e) shall have a residence permit issued for the purpose of intra-corporate transfer.

 

Kategória: Cikkek
Írta:
Bővebben...
Obligation of Third-country Nationals to Register

Obligation of Third-country Nationals to Register

Third-country nationals shall promptly report to the immigration authority, Police or the consulate officer if staying abroad, if their travel document or residence permit is lost, stolen or destroyed. The competent regional directorate, the Police or the consulate officer shall provide a certificate to the reporting third-country national – upon providing proof of citizenship – to confirm receipt of such notification.

 

Unless otherwise provided by international agreement, the third-country national whose travel document is lost, stolen or destroyed is required to obtain a replacement travel document. Such third-country national will be allowed to leave the country only in possession of the new travel document and a certificate of the notification, or in possession of the expired travel document.

 

The immigration authority shall be immediately notified in the event that a travel document, which was presumed lost and reported as such, is found subsequently.

 

Third-country nationals holding an EU Blue Card shall notify the immigration authority responsible for the place where the place of accommodation of the third-country national is located concerning the termination of their contracts for employment relationship, of entering into another similar contract subsequently, within five days from the date of commencement and termination of such contracts.

For the notification no special form is required, and it can be made free of charge.

 

If the third-country national plans to stay in Hungary for over 30 days, his/her place of accommodation in Hungary can be registered on the electronic platform of the immigration authority for procedure initiation (Enter Hungary) by providing his/her personal identification data within three days from the date of entry.

 

When relocating, third-country nationals shall notify the immigration authority electronically upon registration on the electronic platform of the immigration authority for procedure initiation within three days of the change of accommodation.

 

Downloadable in Microsoft Word format:

Accomodation reporting form for third country nationals accommodation

 

Downloadable in PDF format:

Accomodation reporting form for third country nationals accommodation

 

(The administration can be shortened if the form contains the signature of the Accommodation Provider. The authenticity of the signature is checked by the General Directorate!)

 

It is important to know that the third-country national is required to register his/her place of accommodation with the competent regional directorate even if staying at a commercial lodging that is required to keep a guest book, if his/her stay in Hungary exceeds thirty days from the time of entry, or if he/she is submitting an application for the issue of a residence permit or for the extension of an existing residence permit.  

Third-country nationals are required to safeguard the confirmation slip, endorsed by the authority received upon notification of the place of accommodation and to carry it at all times for the purpose of inspection by the authorities.

The registration is free.

 

 

Third-country nationals holding a visa for a validity period not exceeding 90 days, or a visa for a validity period exceeding 90 days within any 180 day period, a residence permit, and/or third-country nationals with immigrant or permanent resident status shall report the birth of a child in the territory of Hungary and shall simultaneously supply the following information:

o       the natural identification data of the child;

o       particulars of the child’s travel document;

o       address of the child’s place of accommodation or home address.

 Third-country nationals shall report their giving birth to a child to the regional directorate of jurisdiction by reference to the place where the parent’s place of residence or place of abode is located, submitted on a standard form, a model of which is contained in specific other legislation, and shall present the child’s birth certificate within three months from the date of birth.

The competent regional directorate shall issue an interim permanent residence permit or national permanent residence permit to the child of a third-country national with immigrant or permanent resident status born in the territory of Hungary without delay.

If a third-country national with resident or immigrant status has a child born in the territory of Hungary, who is considered a third-country national, the birth of such child shall be registered and:

o an interim permanent residence permit shall be issued for him/her if the parent has an interim permanent residence permit;

o a national permanent residence permit shall be issued to him/her if the parent has an immigration permit, a permanent residence permit, national permanent residence permit or an EC permanent residence permit.

 

REGISTRATION FORM FOR THE BIRTH OF A CHILD

 

- Registration Form for the Birth of a Child of a Third-country National in Hungary

- Registration Form for the Birth of a Child of a Third-country National in Hungary (PDF)

 

Any third-country national who received his/her long-term visa or residence permit for reasons of family reunification shall be required to report to the competent regional directorate of jurisdiction by reference to the place where the residence of the third-country nationals is located if his/her marriage is dissolved or in the event of the death of his/her spouse within thirty days following the spouse’s death or the final court ruling for the dissolution of the marriage with the relevant documents attached.

For the notification no special form is required, and it can be made free of charge.

In the event of change in the third-country national’s any data, such as his/her surname, forename, sex, citizenship, a replacement residence document may be requested. The application must be accompanied by the documents in proof of the change of data in the residence document.

The fee charged for an application for the issue of a residence permit, immigration permit, permanent residence permit, national permanent residence permit, interim permanent residence permit and EC permanent residence permit is HUF 10,000 for a replacement document, payable by way of electronic payment instrument (bank card) or in the form of bank deposit (using the cheque supplied by the regional directorate) at the time when the application is submitted. In respect of yellow cheques, in the “comment” box the client’s name and date of birth, and the case type “Document Replacement” shall be indicated.

 

DOCUMENT SUBSTITUTION FORM

- Application for Substitute Residence Document

- Application for Substitute Residence Document (PDF)

 

If the third-country national’s residence permit document is lost, destroyed, stolen or damaged, a replacement residence document may be requested.

If the notice referred to above is submitted to the consulate officer, the third-country national may submit a request for a replacement residence authorisation to the consulate officer as well.

The fee charged for an application for the issue of a residence permit, immigration permit, permanent residence permit, national permanent residence permit, interim permanent residence permit and EC permanent residence permit is HUF  10,000 for a substitute document, payable by way of electronic payment instrument (bank card) or in the form of bank deposit (using the cheque supplied by the regional directorate) at the time when the application is submitted. In respect of yellow cheques, in the “comment” box the client’s name and date of birth, and the case type “Document Substitution” shall be indicated.

 

DOCUMENT REPLACEMENT FORM

 

- Application for Replacement Residence Document

- Application for Replacement Residence Document (PDF)

 

Third-country nationals with permanent residence status are required to report – under specific other legislation – the change of their address registered in the procedure for granting permanent residence permit to the district (Budapest district) office the Budapest and county government agency of jurisdiction by reference to the new address. Change of address shall not entail the replacement of the permanent resident permit. The new address shall be contained in the personal identification number and official address card issued by the district office, which means that this official document shall be kept together with the resident permit, and shall be surrendered to the duly empowered authorities upon request.

A third-country national who has been granted permanent resident status shall be entitled to a permanent personal identification document. When the first personal identification document is issued after the permanent residence permit has been received, the third-country national must appear in person at document bureau of the competent district office.

Kategória: Cikkek
Írta:
Bővebben...
Aufnahmestation und Gemeinschaftsunterkunft

Aufnahmestation und Gemeinschaftsunterkunft

Die Aufnahmestation und Gemeinschaftsunterkunft ist eine unter Leitung eines Oberamtsdirektors stehende, selbständig wirtschaftende Organisationseinheit, die der Berechtigung über die Haushaltsetats entsprechend über die volle Befugnis verfügt. Der Direktor ist ein Regierungsbeamter in der Position eines Hauptabteilungsleiters, der im Falle seiner Verhinderung vom Stellvertretenden Direktor in der Position eines Abteilungsleiters bzw. hinsichtlich der Wirtschafts- und Finanzaufgaben vom Leiter der Wirtschaftsabteilung vertreten wird. Die Leitung der Standorte der Aufnahmestation und Gemeinschaftsunterkunft wird von einem als Sachbearbeiter eingestuften Angestellten im Öffentlichen Dienst versehen. Die fachlichen Aufgaben der Aufnahmestation versieht er unter fachlicher Aufsicht der Direktion für Flüchtlingsfragen.

 

In ihrem Aufgaben- und Zuständigkeitsbereich:

a) gewährt die Aufnahmestation den ihre Anerkennung beantragenden Personen, den Flüchtlingen, zu schützenden Personen und Asylanten bzw. den aufgenommenen Personen gemäß den Festlegungen in der einschlägigen Rechtsnorm eine Unterkunft und Versorgungsleistungen;

b) erfüllt die Aufnahmestation ihre in Rechtsnormen festgelegte Informationspflicht sowie hinsichtlich der versorgten Personen ihre durch eine Rechtsnorm und die Behörde vorgeschriebenen Datenleistungspflichten;

c) führt die Aufnahmestation zur Gewährung der Berechtigungen der in der Station untergebrachten Personen sowie zur Feststellung der Berechtigung zu den in den Rechtsnormen festgelegten Versorgungsleistungen und Unterstützungen das gesetzlich vorgeschriebene Register;

d) stellt die Aufnahmestation den Festlegungen der Behörde entsprechend die zur Durchführung des behördlichen Verfahrens notwendigen geregelten Umstände sicher;

e) arbeitet die Aufnahmestation mit den an der Versorgung der Flüchtlinge beteiligten bzw. sich arrangierenden Kommunalverwaltungen von Städten und Gemeinden, gesellschaftlichen Organisationen und Kirchen sowie – zur Erledigung der gesetzlich festgelegten Aufgaben – mit den Polizeiorganen und Diensten für nationale Sicherheit zusammen;

f) sorgt die Aufnahmestation für die Organisation der von der Gesundheitsbehörde vorgeschriebenen Reihenuntersuchung sowie der medizinischen Grundversorgung der untergebrachten Personen;

g) organisiert die Aufnahmestation eine sinnvolle Gestaltung der Freizeit;

h) stellt die Aufnahmestation einen gemeinsam genutzten und insbesondere der Religionsausübung dienenden Raum bereit;

i) realisiert die Aufnahmestation von den Programmen und Maßnahmen zur Förderung der Integration von Flüchtlingen und zu schützenden Personen die auf die Aufnahmestation entfallenden Aufgaben;

j) unterstützt die Aufnahmestation eine freiwillige Heimkehr bzw. das freiwillige Verlassen des Landes in ein Drittland;

k) bietet die Aufnahmestation Informationen zur Lösung der täglichen Probleme der untergebrachten Personen, führt Beratungen zur Lebensführung durch und unterstützt im erforderlichen Umfang die Teilnahme der Minderjährigen an der öffentlichen Bildung.

 

In der Aufnahmestation und Gemeinschaftsunterkunft können die untergebrachten Personen bis zu 30 Tage bleiben.
 
Aufnahmestation und Gemeinschaftsunterkünfte haben Standorte in Vámosszabadi, Balassagyarmat und Kiskunhalas. Der Betrieb von temporären Standorten in Körmend, Nagyfa und Bicske ist derzeit ausgesetzt.

 

Kategória: Cikkek
Írta:
Bővebben...
Reception Centre and Community Accommodation

Reception Centre and Community Accommodation

The Reception Centre and Community Accommodation are a self-governing unit entitled to the budget appropriations with full powers under the authority of the Director-General. The director of the Centre and Community Accommodation is a government official with the rank of senior department head who is substituted – if unavailable for any reason – by the deputy director of department head rank, or by the head of the financial department with regard to economic and financial matters. The premises of the reception centre are supervised by a public servant of administrator rank. The reception centre performs its professional duties under the supervision of the Directorate of Refugee Affairs.

 

Tasks and responsibilities of the reception centre and community accommodation cover the following:

 

a) provide accommodation and care for foreign nationals requesting asylum, subsidiary or temporary protection, and for those already admitted as laid down in the relevant legislation;

b) fulfills its statutory obligation to provide information and the obligation of reporting relating to the centre’s residents as provided for by legislation and the Office;

c) ensuring the rights of the centre’s residents and keeping records in accordance with the relevant legislation for the purpose of assessment of eligibility for aid and support provided under the relevant legislation;

d) ensure, as specified by the Office, the ordered conditions for conducting official proceedings;

e) co-operating with the municipal governments, non-governmental organizations and churches participating in providing services to refugees, and also with law enforcement agencies and national security services in order to perform its tasks specified in the relevant legislation;

f) making arrangements for health screening and primary healthcare services for the centre’s residents as prescribed by the public health authority;

g) organize the efficient spending of leisure time;

h) provides a room for common use, especially for the purpose of worship;

i) implement the tasks entrusted to the reception centre for programs and measures to promote the integration of refugees and beneficiaries of subsidiary protection;

j) facilitate voluntary return or leave to third countries;

k) Provides information on the day-to-day problems of those who are accommodated, conducts life counseling and, to the extent necessary, facilitates the participation of minors in public education.

 

In the reception centre and community accommodation the persons accommodated may stay for up to 30 days.

Reception Centers and Community Accommodations have sites in Vámosszabadi, Balassagyarmat.

Kategória: Cikkek
Írta:
Bővebben...
Bewachtes Flüchtlingsaufnahmezentrum

Bewachtes Flüchtlingsaufnahmezentrum

Das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum ist eine unter Leitung eines Oberamtsdirektors stehende, selbständig wirtschaftende Organisationseinheit, die der Berechtigung über die Haushaltsetats entsprechend über die volle Befugnis verfügt. Der Direktor ist ein Regierungsbeamter in der Position eines Hauptabteilungsleiters, der im Falle seiner Verhinderung vom Stellvertretenden Direktor in der Position eines Abteilungsleiters bzw. hinsichtlich der Wirtschafts- und Finanzaufgaben vom Leiter der Wirtschaftsabteilung vertreten wird. Die Leitung der Standorte des bewachten Flüchtlingsaufnahmezentrums wird von einem als Sachbearbeiter eingestuften Regierungsbeamten versehen. Die fachlichen Aufgaben des bewachten Flüchtlingsaufnahmezentrums versieht er unter fachlicher Aufsicht der Direktion für Flüchtlingsfragen.

In seinem Aufgaben- und sachlichen Zuständigkeitsbereich:

a) sichert das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum mit dem Vollzug der Flüchtlingshaft im Flüchtlingsverfahren die Bereithaltung des seine Anerkennung beantragenden Ausländers;

b) gewährt das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum der in Haft genommenen, ihre Anerkennung beantragenden Person gemäß den Festlegungen in der einschlägigen Rechtsnorm eine Unterkunft und Versorgungsleistungen;

c) erfüllt das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum seine in Rechtsnormen festgelegte Informationspflicht sowie hinsichtlich der versorgten Personen seine durch eine Rechtsnorm und die Behörde vorgeschriebenen Datenleistungspflichten;

d) führt das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum zur Gewährung der Berechtigungen der in seinen Standorten untergebrachten Personen bzw. zur Sicherstellung des Vollzugs der Flüchtlingshaft sowie zur Feststellung der Berechtigung zu den in den Rechtsnormen festgelegten Versorgungsleistungen und Beihilfen das gesetzlich vorgeschriebene Register;

e) sorgt das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum für die Organisation der von der Gesundheitsbehörde vorgeschriebenen Reihenuntersuchung sowie der hausärztlichen Versorgung der untergebrachten Personen;

f) gewährt das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum rund um die Uhr mit der Beschäftigung von Sozialarbeitern Hilfe und Informationen zur Lösung der täglichen Probleme der untergebrachten Personen, führt Beratungen zur Lebensführung durch und unterstützt im erforderlichen Umfang die Teilnahme der Minderjährigen an der öffentlichen Bildung bzw. erledigt die im Bereich des Kinderschutzes auferlegten Aufgaben;

g) organisiert das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum eine sinnvolle Gestaltung der Freizeit;

h) stellt das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum einen gemeinsam genutzten und insbesondere der Religionsausübung dienenden Raum bereit;

i) sichert das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum der in Haft genommenen, ihre Anerkennung beantragenden Person die Möglichkeit der Kontakthaltung;

j) arbeitet das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum mit den bei der Versorgung der im bewachten Flüchtlingsaufnahmezentrum untergebrachten Personen mitwirkenden ungarischen und internationalen staatlichen Stellen, Organen der Kommunalverwaltungen und Nichtregierungsorganisationen, anderen Organisationen und Kirchen sowie – zur Erledigung der in den Rechtsnormen festgelegten Aufgaben – den Polizeiorganen und Diensten für nationale Sicherheit zusammen;

k) unterstützt das bewachte Flüchtlingsaufnahmezentrum eine freiwillige Heimkehr bzw. das freiwillige Verlassen des Landes in ein Drittland.

 

In Ungarn werden bewachte Flüchtlingsaufnahmezentren an den Standorten Békéscsaba und Nyírbátor betrieben. Der Kiskunhalas Standort wurde für eine unbestimmte Zeit ausgesetzt.

 

Kategória: Cikkek
Írta:
Bővebben...
Guarded Asylum Reception Centre

Guarded Asylum Reception Centre

The closed refugee reception centre is an independent organisational unit having full power of disposition in terms of budget allocation chapter under the supervision of the director general. The director of the centre is a government official with the rank of senior department head who is substituted – if unavailable for any reason – by the deputy director of department head rank, or by the head of the financial department with regard to economic and financial matters. Other premises of a closed refugee reception centre are supervised by a government official. The closed refugee reception centre performs its professional duties under the supervision of the Directorate of Refugee Affairs.

 

Tasks and responsibilities of the closed refugee reception centre are:

a) to execute detention of the foreign national seeking asylum so as to ensure his/her availability in the course of the asylum procedure;

b) to provide accommodation and services in accordance with the relevant legislation for asylum-seekers, or those seeking subsidiary or temporary protection held in custody;

c) to fulfil its statutory obligation to provide information and the obligation of reporting relating to the centre’s residents as provided for by legislation and the Office;

d) to ensure the rights of the centre’s residents and the execution of detention, and keep records in accordance with the relevant legislation for the purpose of assessment of eligibility for aid and support provided under the relevant legislation;

e) to make arrangements for health screening and primary healthcare services for the centre’s residents as prescribed by the public health authority;

f) to provide assistance 24 hours a day through social workers and information and guidance to help solve the everyday problems of the centre’s residents, as well as advisory services relating to life management, and providing help where appropriate for children to partake in public education, and perform its delegated duties in child protection;

g) to organise programmes for the centre’s residents for spending their free time efficiently;

h) to provide a common room, principally for the purpose of worship;

i) to provide means of communication for the asylum-seeker in custody;

j) to co-operate with the national and international government, local government and civil society and other organisations, churches providing services for the centre’s residents, and also with the law enforcement agencies and the national security services in order to perform its tasks delegated by law;

k) to promote voluntary repatriation or departure to third countries.

 

Closed refugee reception centres operate in Hungary in Nyírbátor Site. The Békéscsaba Site was suspended for an indefinite period of time.

 

Kategória: Cikkek
Írta:
Bővebben...
Emberkereskedelem áldozatainak ellátása

Emberkereskedelem áldozatainak ellátása

Az emberkereskedelem áldozataivá vált harmadik országbeli állampolgárok alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Főigazgatóság különböző ellátásokkal és támogatásokkal járul hozzá. Ezen ellátások és támogatások megítélésének szabályait a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások, valamint pénzbeli támogatások illetik meg.

 

A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások

a) közösségi vagy annak megfelelő szálláson való elhelyezés és ellátás,

A közösségi szálláson illetve befogadó állomáson elhelyezett emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárnak nem kell térítési díjat fizetnie a közösségi szálláson, befogadó állomáson történő elhelyezése után, amennyiben az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár vagy vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét(2017-ben 28.500,- Ft).

Amennyiben a rendelkezésre álló jövedelem illetve vagyon mértéke a fentiekben ismertetett mértéket meghaladja az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár köteles az általa igénybe vett szolgáltatások önköltségét utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5 napjáig megtéríteni. A térítésköteles összeget a közösségi szállás, befogadó állomás vezetője állapítja meg.

Amennyiben az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár szálláshelyet nem tud megjelölni, a részére kiállított humanitárius tartózkodási engedély és a regionális igazgatóság által kiadott hatósági igazolás birtokában igénybe veheti a megye területén található hajléktalan személyek számára fenntartott éjjeli menedékhelyet vagy átmeneti szállást, ahol szállásra és tisztálkodási lehetőség igénybevételére jogosult.

b) egészségügyi ellátás,

A közösségi szálláson tartózkodó emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása a közösségi szálláson történik. A közösségi szálláson kívül lakó emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a szálláshelye szerinti – területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó – háziorvosnál jogosult ellátásra. Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

Amennyiben az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli külföldinek nincs munkaviszonya – ebből adódóan nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban sem – akkor a Rendelet 79. § (1) bekezdése értelmében a 138. §-ban felsorolt, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés e) és i) pontjában meghatározott egészségügyi ellátásokat veheti térítésmentesen igénybe, mely az alábbiakat tartalmazza:

1. a járványügyi ellátások közül:

-         a kötelező védőoltást (kivéve a külföldre történő kiutazás miatt szükséges védőoltást),

-         a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot,

-         a kötelező orvosi vizsgálatot,

-         a járványügyi elkülönítést,

-         a fertőző betegek szállítását;

2. a mentést, amennyiben az adott személy azonnali ellátásra szorul,

3. sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat,

4. Magyarország területén tartózkodó személy elhalálozását követően a halottvizsgálat, illetve a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal összefüggő ellátások,

5. az egészségügyi válsághelyzeti ellátás

A szolgáltatás igénybevételéhez érvényes humanitárius tartózkodási engedély bemutatása szükséges. Ha ennek ellenére az egészségügyi szolgáltató nem hajlandó ellátást nyújtani, akkor kérje, hogy további információért az egészségügyi szolgáltató vegye fel a kapcsolatot emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság idegenrendészeti osztályával.

 

pénzbeli támogatás

A közösségi szállásról, befogadó állomásról történő kiköltözést követően az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár 12 hónapon keresztül havonta folyósított támogatást kaphat, melynek mértéke a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege. A támogatás elbíráláskor a Főigazgatóság a rászorultság elvét érvényesíti. Azon emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár részére lehet biztosítani a különböző ellátásokat és támogatást, aki nem rendelkezik vagyonnal, valamint jövedelme[1], ‑ a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá saját és a vele egy háztartásban élő házastársa valamint egyenes ági rokonának összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelem esetén ‑ nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2017-ben 28.500 forint).

 

A kérelem benyújtása

A kérelmet minden esetben írásban kell benyújtani személyesen, vagy postai úton, a Főigazgatóság a kérelmező szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság idegenrendészeti osztályán. A kérelem bármely nyelven benyújtható, és minden esetben csatolni kell hozzá:

- a kérelmező azonosítására szolgáló irat (humanitárius tartózkodási engedély) másolatát, valamint

- kitöltött vagyon- és jövedelem nyilatkozatot (a 114/2007.(V. 24.) kormányrendelet VI. számú melléklete szerint) Ha a kérelmező családjával, rokonaival él egy háztartásban, a kérelem elbírálásához szükség van az ő vagyoni és jövedelemi helyzetük tisztázására is. (A nyilatkozat letölthető a Főigazgatóság oldaláról, vagy a regionális igazgatóságok idegenrendészeti osztályaitól is beszerezhető).

A benyújtott okiratok igazolások alapján az illetékes regionális igazgatóság dönt a támogatás odaítéléséről. A megállapított támogatást a Főigazgatóság  havonta, postai úton az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár szálláshelyére utalással folyósítja.

A támogatásra való jogosultságot a regionális igazgatóság hivatalból felülvizsgálhatja, mely keretében az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt ismételten (a 114/2007 kormányrendelet VI. számú melléklete szerinti) nyilatkozat megtételére valamint vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti. A nyilatkozattételi, igazolási kötelezettségnek 15 napon belül kell eleget tenni az érintettnek.  Ennek elmaradása a támogatás folyósításának felfüggesztését, majd 30 napon túl a folyósítást megszüntetését vonja maga után.

A támogatás folyósítása megszüntetésre kerül abban az esetben is, amennyiben az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a harminc napot meghaladó külföldi tartózkodását vagy a támogatás átvételében való más akadályoztatását a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak – külföldre távozását megelőzően vagy az akadály felmerültét követően haladéktalanul – nem jelenti be. A bejelentés alapján a támogatás folyósítása – a távollét időtartama alatt vagy az akadály megszűnéséig – szünetel. Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a támogatást a következő esedékes folyósítás időpontjáig nem veszi át, a regionális igazgatóság a támogatás folyósítását megszünteti.

 

Az emberkereskedelem áldozataivá vált harmadik országbeli állampolgárok ellátási ügyeiben eljáró szervek

Országos Idegenrendészeti Igazgatóság

Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság

Idegenrendészeti Hatósági Osztály

1117 Budapest, Budafoki út 60. „B” épület földszint

Tel.: (06 1) 463 9181, (06 1) 463 9165

 

Dél-alföldi Regionális Igazgatóság

Idegenrendészeti Osztály

6724 Szeged, Londoni krt. 15.

Tel.: (06 62) 549 141

 

Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság

Idegenrendészeti Osztály

7623 Pécs, Csend u. 3.

Tel.: (06 72) 518 720

 

Észak-alföldi Regionális Igazgatóság

Idegenrendészeti Osztály

4025 Debrecen, Sámsoni út 149.

Tel.: (06 52) 503 840

 

Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság

Idegenrendészeti Osztály

3526 Miskolc, Hatvanötösök u. 2.

Tel.: (06 46) 501 080

 

Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság

Idegenrendészeti Osztály

8000 Székesfehérvár, József Attila utca 38.

Tel.: (06 22) 510 650

 

Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság

Idegenrendészeti Osztály

9026 Győr, Szövetség u. 15-17.

Tel.: (06 96) 510 700


[1] A vagyon- és jövedelem meghatározása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján történik.

Kategória: Cikkek
Írta:
Bővebben...
Munkáltatók, fogadó szervezetek részére kiszabható közrendvédelmi bírságolás

Munkáltatók, fogadó szervezetek részére kiszabható közrendvédelmi bírságolás

Tájékoztató

a munkáltatók, fogadó szervezetek részére a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatban kiszabható közrendvédelmi bírságolás rendjéről

 

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (továbbiakban: Főigazgatóság) segítséget kíván nyújtani a munkáltatók és a fogadó szervezetek részére a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatban kiszabandó közrendvédelmi bírságolás rendjéről, a jogszabályi rendelkezésekről és a Főigazgatóság gyakorlatáról.

Munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kölcsönbeadót is ideértve – amelynek javára, vagy irányítása alatt a foglalkoztatására sor kerül.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek a hatályos jogszabályok értelmében munkáltatónak minősülnek, így a munkaerő kölcsönző cégek által foglalkoztatottak esetében a munkáltatói bejelentési kötelezettségek a munkaerő kölcsönző céget terhelik!

Fogadó szervezet:

o   az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, és amely jogi formájától függetlenül, jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személy;

o   külön jogszabályban meghatározott kutatószervezet, felsőoktatási intézmény, oktatási intézmény, önkéntes szolgálati rendszerért felelős szervezet vagy gyakornokokat fogadó szervezet.

 

A munkáltató, illetve a fogadó szervezet kötelezettségei a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával kapcsolatban

A munkáltatónak, illetve a fogadó szervezeteknek a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával kapcsolatban az alábbi kötelezettségei vannak:

1)      ellenőrzési kötelezettség: a munkáltató vagy a fogadó szervezet legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel, vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e

2)      megőrzési kötelezettség: a munkáltató, vagy a fogadó szervezet a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély, vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatát

3)      bejelentési kötelezettség: a munkáltató, vagy a fogadó szervezet 5 napon belül az idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni köteles:

a)      a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését

b)      azt a tényt, hogy a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve

c)      azt, hogy a munkavégzés a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül megszűnik.

4)      A munkáltató, vagy a fogadó szervezet a bejelentést a következő adatok közlésével köteles teljesíteni:

a) munkáltató, vagy fogadó szervezet adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),

b) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett természetes személyazonosító adatai,

c) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett tartózkodásra jogosító engedélyének száma,

d) munkakör,

e) a tényleges munkavégzés vagy vállalaton belül áthelyezés megkezdésének, meg nem kezdésének vagy a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül történő megszűnésének időpontja.

A fogadó szervezet legkésőbb a munkába állást követő öt napon belül köteles bejelenteni, ha az Európai Unió tagállama által, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországon a fogadó szervezetnél végez munkát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, a vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartamát és a fogadó szervezet vállalkozáscsoporthoz való tartozását.Az idegenrendészeti elektronikus ügyinditási felülettel kapcsolatos tájékoztatást itt érheti el.

 

A munkáltató, illetve a fogadó szervezet kötelezettségeinek elmulasztásával járó jogkövetkezményekről

A munkavégzés helye szerinti idegenrendészeti hatóság a munkáltatót, fogadó szervezetet – a fentiekben részletezett kötelezettségei bármelyikének megszegése esetén – a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű közrendvédelmi bírsággal sújtja (kötelező jellegű). A közrendvédelmi bírság mértéke foglalkoztatottanként 500.000 (ötszázezer) Forintig terjedhet.

 

A közrendvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó felelősség rendjéről

A munkáltató, illetve a fogadó szervezet akkor mentesül a közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy - a fentiekben részletezett - ellenőrzési, megőrzési és bejelentési kötelezettségeinek eleget tett.

Nem mentesül a munkáltató, illetve a fogadó szervezet viszont a közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként, vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamis volt.

Egyetemleges felelősség terheli a fővállalkozót és valamennyi közbenső alvállalkozót az alvállalkozó munkáltatóval vagy a fogadó szervezettel együtt a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt érvényes tartózkodási engedély, vagy más, tartózkodásra jogosító engedély, vagy az e törvény alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedély nélkül foglalkoztat.

A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az 539/2001/EK tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Harmtv. (2007. évi II. törvény) 20. § (1) és (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet folytathat.

Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik és amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, jogosult

  • az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni,
  • külön engedély nélkül a vállalaton belüli áthelyezés keretében a magyarországi fogadó szervezetnél munkát végezni.

Kilencven napot meghaladó tartózkodás esetén keresőtevékenységet - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki rendelkezik

a) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,,

b) humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, továbbá az, aki

c) keresőtevékenység folytatása céljából, jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából, családi együttélés biztosítása céljából, kutatás céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, vagy

d) EU Kék Kártyával

e) vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

Kategória: Cikkek
Írta:
Bővebben...
Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek bejelentési kötelezettsége

Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek bejelentési kötelezettsége

 

Az EGT-állampolgár, valamint a családtag Magyarország területén lévő első lakóhelyét, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

A fenti eljárásokról bővebb tájékoztatás és az eljárás megindításához rendszeresített formanyomtatványok az alábbi linkeken érhetőek el:

 

Tájékoztató EGT-állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásának bejelentéséről és a bejelentést igazoló okmányról;

Tájékoztató EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagja tartózkodási kártya kérelmezéséhez;

 

Az EGT-állampolgár, valamint a családtag úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve a tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, megsemmisülését, elvesztését, továbbá az elveszettnek hitt és bejelentett okmány megtalálását köteles bejelenteni.

A regionális igazgatóság és a Rendőrség az úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, vagy elvesztését bejelentő EGT-állampolgárnak vagy családtagnak – az állampolgárság valószínűsítése esetén – díjmentesen igazolást állít ki a bejelentés tényéről.

 

Ha az elveszettnek hitt okmányt a tulajdonosa megtalálja, és részére új úti okmányt vagy tartózkodási jogot igazoló okmányt még nem adtak ki, a tartózkodási jogot ideiglenesen igazoló igazolást köteles a kiállító hatóságnak leadni. Ha az elveszettnek hitt okmányt a tulajdonosa megtalálja, de idő közben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt köteles a kiállító hatóságnak leadni. 

 

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az új úti okmány és a bejelentésről szóló igazolás birtokában hagyhatja el az ország területét. 

 

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát gyakorló EGT-állampolgár vagy családtag a személyes adatok közlésével köteles bejelenteni a vele együtt tartózkodó családtagjának a halálát, a névváltoztatást, ha a haláleset vagy a névváltoztatást eredményező tény Magyarország területén kívül következett be.

 

A bejelentés külön formanyomtatvány igénybevétele nélkül, díjmentesen tehető meg. 

 

Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával, vagy Magyarország területét végleg elhagyja, ennek tényét, valamint a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országát az eljáró hatóságnak bejelentheti, és a tartózkodási jogot igazoló okmányát leadhatja.

 

A bejelentés külön formanyomtatvány igénybevétele nélkül, díjmentesen tehető meg.

 

A családtagként Magyarországon tartózkodó EGT-állampolgár vagy harmadik országbeli állampolgár családtag köteles bejelenteni a tény bekövetkezésétől számított 30 napon belül, - az okiratok egyidejű csatolása mellett – az illetékes idegenrendészeti hatóságnak, ha  az az EGT-állampolgár, akinek a családtagjaként Magyarországon tartózkodott, meghal vagy a házasságot a bíróság felbontotta vagy érvénytelenítette, illetve ha a családegyesítő EGT-állampolgár a tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

Abban az esetben, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag tartózkodásra jogosító okmányában foglalt adatai (pl.: családi név, utónév, állampolgárság) megváltoztak, kérelmezheti tartózkodási okmánya cseréjét. A kérelemhez csatolni szükséges a tartózkodási okmányon feltüntetett adatok megváltozását igazoló dokumentumokat.

 

Regisztrációs igazolás kiállítására irányuló eljárás díja 1.000 Forint, magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja részére tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárás díja okmány cseréje esetén 10.000 Ft, EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagja részére tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárás díja okmány cseréje esetén 15.000 Forint, míg állandó tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárás díja okmány cseréje esetén 1.500 Forint. Továbbá a huzamos tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárás díja az okmány cseréje iránti kérelem esetén 15.000 Forint. Ezen díjakat elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) formájában útján szükséges a kérelmezőnek lerónia.  A közlemény rovatba szükséges beírni az ügyfél nevét, születési idejét és az ügytípust  - „Regisztrációs igazolás/ Tartózkodási Kártya/ Állandó tartózkodási kártya/ Okmány Cseréje” 

 

Amennyiben az eljárási díj befizetéséről számlát kíván kérni, kattintson az alábbi linkre:

Számla bizonylat kérése eljárási díj befizetéséről

 

Okmány cseréje formanyomtatvány:

 

- Regisztrációs igazolás vagy tartózkodási kártya okmány cseréje iránti kérelem

- Regisztrációs igazolás vagy tartózkodási kártya okmány cseréje iránti kérelem (PDF)

 

Abban az esetben, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag tartózkodásra jogosító engedély okmánya elveszett, megsemmisült, eltulajdonították, illetve megrongálódott, kérelmezheti tartózkodási okmánya pótlását.

 

Regisztrációs igazolás kiállítására irányuló eljárás díja 1.000 Forint, magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja részére tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárás díja okmány pótlása esetén 10.000 Ft, EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagja részére tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárás díja okmány pótlása esetén 15.000 Forint, míg állandó tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárás díja okmány pótlása esetén 1.500 Forint. Továbbá a huzamos tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárás díja az okmány pótlása iránti kérelem esetén 15.000 Forint. Ezen díjakat elektronikus fizetési eszköz útján kell a kérelmezőnek lerónia.  A közlemény rovatba szükséges beírni az ügyfél nevét, születési idejét és az ügytípust - „Regisztrációs igazolás / Okmány pótlás” 

 

Amennyiben az eljárási díj befizetéséről számlát kíván kérni, kattintson az alábbi linkre:

Számla bizonylat kérése eljárási díj befizetéséről

 

OKMÁNY PÓTLÁSA FORMANYOMTATVÁNY:

 

- Regisztrációs igazolás vagy tartózkodási kártya okmány pótlása iránti kérelem

- Regisztrációs igazolás vagy tartózkodási kártya okmány pótlása iránti kérelem (PDF)

 

 

 

Kategória: Cikkek
Írta:
Bővebben...
Harmadik országbeli állampolgárok bejelentési kötelezettsége

Harmadik országbeli állampolgárok bejelentési kötelezettsége

A harmadik országbeli állampolgár köteles úti okmányának, valamint tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését az idegenrendészeti hatóságnak, a Rendőrségnek, vagy külföldön tartózkodás esetén a konzuli tisztviselőnek haladéktalanul bejelenteni. A bejelentő harmadik országbeli állampolgár részére – az állampolgárság valószínűsítése esetén – igazolást kell kiállítani a bejelentés tényéről.

 

Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a harmadik országbeli állampolgár köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik országbeli állampolgár az új úti okmány, valamint a bejelentésről szóló igazolás vagy a lejárt úti okmány birtokában hagyhatja el az ország területét.

 

Az elveszettnek hitt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

 

Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését, az azt követő újabb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezését, annak kezdő, illetve befejező időpontjától számított öt napon belül bejelenteni a szálláshelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak.

A bejelentés külön formanyomtatvány igénybevétele nélkül, díjmentesen tehető meg.

 

A harmadik országbeli állampolgár amennyiben 30 napnál hosszabb időt tervez Magyarországon tölteni magyarországi szálláshelyének bejelentése a beutazástól számított 3 napon belül a Főigazgatóság ügyindítási elektronikus felületén (Enter Hungary) teljesíthető a természetes személyazonosító adatok közlésével.

 

A harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének megváltozását a szálláshely megváltozásától számított három napon belül az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen – előzetes regisztrálást követően – jelenti be.

 

Microsoft Word formátumban letölthető:

Szálláshely bejelentő lap

 

PDF formátumban letölthető:

Szálláshely bejelentő lap

 

(Az ügyintézés lerövidíthető, amennyiben szerepel az űrlapon a Szállásadó aláírása. Az aláírás valódiságát a Főigazgatóság ellenőrzi!)

 

Fontos tudni, hogy a vendégkönyv vezetésére köteles szálláshelyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár is köteles a szálláshelyét az illetékes regionális igazgatóságon bejelenteni, amennyiben a magyarországi tartózkodása a beutazásától számított harminc napot meghaladja, vagy tartózkodási engedély kiadása, illetve meghosszabbítása iránti kérelmet terjeszt elő.  

A szálláshely bejelentését igazoló, a hatóság által záradékolt szelvényt meg kell őrizni, a harmadik országbeli állampolgárnak magánál kell tartania és azt a hatóságok kérésére - ellenőrzés céljából - köteles bemutatni.

A bejelentés díjmentes.

 

 

Ha a 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal, 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következő adatok közlésével bejelenteni:

o       a gyermek természetes személyazonosító adatai;

o       a gyermek úti okmányának azonosító adatai;

o       a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme.

A harmadik országbeli állampolgár a gyermekének születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülő lakóhelye, illetőleg szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon jelenti be a külön jogszabályban meghatározott nyomtatványon, a gyermek születésétől számított három hónapon belül.

A bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak a Magyarország területén született gyermeke részére a regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedélyt vagy nemzeti letelepedési engedélyt soron kívül, de legkésőbb öt napon belül adja ki.

Ha a letelepedett vagy bevándorolt harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére

o ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező szülő esetén ideiglenes letelepedési engedélyt;

o bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező szülő esetén nemzeti letelepedési engedélyt kell kiállítani.

 

SZÜLETÉST BEJELENTŐ FORMANYOMTATVÁNY

 

- Bejelentőlap Magyarországon született harmadik országbeli gyermek adatairól

- Bejelentőlap Magyarországon született harmadik országbeli gyermek adatairól (PDF)

 

Az a harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási vízumát vagy tartózkodási engedélyét családi együttélés biztosítása céljából kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát, a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

A bejelentés külön formanyomtatvány igénybevétele nélkül, díjmentesen tehető meg.

Abban az esetben amennyiben a harmadik országbeli állampolgár valamely adatában, így családi nevében, utónevében, nemében, állampolgársága tekintetében adatváltozás állt be, kérelmezheti tartózkodási okmánya cseréjét. A kérelemhez csatolni szükséges a tartózkodási okmányon feltüntetett adatok megváltozását igazoló dokumentumokat.

 

Tartózkodási engedély, bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, ideiglenes letelepedési engedély és EK letelepedési engedély kiállítására irányuló kérelem eljárás díja az okmány cseréje iránti kérelem esetén 20 000 Forint, melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) útján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - kell leróni. A sárga csekk esetében a közlemény rovatba szükséges beírni az ügyfél nevét, születési idejét és az ügytípust - „Okmány csere”.

 

OKMÁNY CSERÉJE FORMANYOMTATVÁNY

 

-          Tartózkodási okmány cseréje iránti kérelem

-          Tartózkodási okmány cseréje iránti kérelem (PDF)

 

 Abban az esetben amennyiben a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély okmánya elveszett, megsemmisült, eltulajdonították, illetve megrongálódott, kérelmezheti tartózkodási okmánya pótlását.

Ha a fentiekről szóló bejelentés a konzuli tisztviselőnél történik, a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodásra jogosító engedély pótlása iránti kérelmét a konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti.

Tartózkodási engedély, bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, ideiglenes letelepedési engedély és EK letelepedési engedély kiállítására irányuló kérelem eljárás díja az okmány pótlása iránti kérelem esetén 10 000 Forint, melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) útján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - kell leróni. A sárga csekk esetében a közlemény rovatba szükséges beírni az ügyfél nevét, születési idejét és az ügytípust - „Okmány pótlás”.

 

OKMÁNY PÓTLÁSA FORMANYOMTATVÁNY

 

-          Tartózkodási okmány pótlása iránti kérelem

-         Tartózkodási okmány pótlása iránti kérelem (PDF)

 

A letelepedett harmadik országbeli állampolgár köteles a letelepedési engedélyezési eljárásban bejelentett lakóhelyének megváltozását az új lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál - a külön jogszabályban foglaltak szerint - bejelenteni. A lakóhely megváltozása nem jár a tartózkodási okmány cseréjével. A lakóhelyváltozás bejelentését a járási hivatal által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt a tartózkodási okmánnyal együtt kell őrizni és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni.

A letelepedett jogállású harmadik országbeli állampolgár állandó személyazonosító igazolványra jogosult. A személyazonosító igazolvány első alkalommal történő kiadása érdekében a letelepedési engedély okmány átvételét követően az illetékes járási hivatal okmányirodájában a harmadik országbeli állampolgárnak személyesen kell megjelennie.

 

Kategória: Cikkek
Írta:
Bővebben...

Belügyi alapok
  • Belügyi alapok

     

    Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által az Európai Unió Belügyi Alapok társfinanszírozásával megvalósított projektekről bővebben itt olvashat.

     

    logo mmia pici

     

     

Hirdetmények

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a 2005. november 1-jét követően indult eljárásokban hatósági döntéseit a jogszabályban meghatározott esetekben hirdetményi úton honlapján is közzéteszi. Amennyiben a lenti keresőbe beírt adatokkal nincs találat, kérem, kattintson a HIRDETMENY linkre és ismételje meg a keresést a megjelenő felületen.

HIRDETMENY




Naptár
Naptár
Keresés >>