Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Tartalomjegyzék

Tájékoztató a bírói jogorvoslati lehetőségekről

OIFlogo

 

A közigazgatási perrendtartás 2018. január 1-i hatályba lépése, valamint ezzel összefüggésben a Harmtv. és az Szmtv. jogorvoslati rendjében szintén az év első napján hatályba lépő változások kapcsán kiemelten fontosnak tartjuk tisztelt ügyfeleink tájékoztatását a bírósági jogorvoslatra vonatkozó megváltozott jogszabályok tekintetében.

 

Alapvetően továbbra is megmarad a kétfokú jogorvoslati eljárási rendszer.

Az idegenrendészeti hatóság határozata ellen, ha törvény másként nem rendelkezik, jogorvoslatnak van helye, a másodfokú közigazgatási határozat ellen közigazgatási per indítható a közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Jogi képviselet igénybevétele esetén a keresetlevél elektronikus úton az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapján keresztül nyújtható be, jogi képviselet igénybevétele hiányában a keresetlevél három példányban, közvetlenül az elsőfokú hatóság előtt terjeszthető elő, melyben tárgyalás tartása kérhető. A kiutasítás vonatkozásában jogorvoslattal a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet elutasító határozattal szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelemben élhet.

 

Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§-a alapján a 2018. január 1-je előtt a hatóságunknál előterjesztett keresetlevél elbírálása során a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, az ezt követően benyújtott keresetlevél elbírálása során az új Kp. rendelkezései az irányadóak, így a keresetlevél benyújtásának időpontja alapján a keresetlevél tartalmi és formai kellékei eltérhetnek.

 

A Főigazgatóság döntéseivel szemben indított közigazgatási perben a jogi képviselet nem kötelező.

 

A keresetlevél tartalmi és formai kellékeire a Kp. 37-41.§-i vonatkoznak.

A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza

  1. a) az eljáró bíróság megjelölését,
  2. b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét,
  3. c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,
  4. d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,
  5. e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
  6. f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és
  7. g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát,

  1. a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
  2. b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve
  3. c) amely a bíróság által Főigazgatóságból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.

Ha a felperes ügyfél jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.

A keresetlevet az elsőfokú hatóság a benyújtástól számított öt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított huszonegy napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtásától számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén - a benyújtásától számított három napon belüli felterjesztést követően - nyolc napon belül kell hatóságunknak az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítania.

Az idegenrendészeti eljárások ügyében indult közigazgatási perben – a Harmtv. eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - hatvan napon belül dönt. A kiutasítást elrendelő határozat elleni közigazgatási perben a bíróság a keresetlevélről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – tizenöt napon belül dönt. A hontalanság megállapítására irányuló eljárásban hozott határozat elleni közigazgatási perben az eljárásra kizárólagosan illetékes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – kilencven napon belül dönt.

A Harmtv. VIII. fejezetében (hontalansági kérelem) szabályozott eljárás kivételével az idegenrendészeti hatóság által hozott döntést a bíróság érdemben nem változtathatja meg!

 

A jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

Nincs helye felülvizsgálatnak

  1. a) az elsőfokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha a fellebbezést törvény kizárja,
  2. b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta,
  3. c) a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre vagy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen,
  4. d) a Kúria határozata ellen,
  5. e) ha azt törvény különösen indokolt esetben kizárja.

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak. A felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás tárgya.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

  1. a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  2. b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  3. c) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége vagy
  4. d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.

 

Utoljára frissítve:

Ügyintézés
  • Formanyomtatványok

    A program segítségével elektronikusan kitöltheti a formanyomtatványt és leellenőrizheti, hogy minden szükséges mezőt kitöltött-e. A kitöltött formanyomtatványt saját gépére elmentheti és nyomtathatja.A funkció Word 2007-re optimalizált. Amennyiben ilyen programmal nem rendelkezik, a formanyomtatványokat pdf-ben le tudja tölteni a felső menüben található tájékoztatóból.
    Feltöltés alatt

    Kategória:

  • Időpontfoglalás

    Az online időpontfoglalási rendszer segítségével sorban állás nélkül intézheti ügyeit. A megjelölt ügyfélszolgálati irodánkban ügyintézőnk a lefoglalt időpontban fogadja Önt. Javasoljuk, hogy a honlap megjelenítéséhez lehetőleg Mozilla Firefox, vagy Google Chrome böngészőt használjanak.

    Intézendő ügy kiválasztása az alábbi lehetőségekkel:

  • Milyen kérelmet nyújtsak be?









    Magyar állampolgár esetén családtag:
    • a magyar állampolgár házastársa,
    • a magyar állampolgár házastárs kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol,
    • a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező,szülői felügyeleti jogát gyakorló, a magyar állampolgárral egy háztartásban élő személy;


    EGT állampolgár esetén családtag:
    • az EGT-állampolgár házastársa,
    • az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,
    • az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, valamint
    • akinek az eljáró idegenrendészeti hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi,
    • az EGT-állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,



    A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról;
    A 2003/109/EK irányelv célja
    • egyfelől, hogy meghatározza a tagállamok által a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásnak, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak a harmadik országok olyan állampolgárai számára történő megadásának és visszavonásának feltételeit, akik jogszerűen tartózkodnak a tagállam területén,
    • másfelől pedig, hogy szabályozza az ilyen jogállással rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára a tartózkodás feltételeit a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást megadó tagállamtól eltérő tagállamban.





    A „magas szintű képzettséget igénylő munkavállaló”: olyan személy munkavállalása, aki: másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül, fizetést kap, és rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával, amelyet felsőfokú szakmai képesítés bizonyít.
    A „munkavállaló”: olyan személy munkavállalása, aki: másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül, fizetést kap, és rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával.





    Tartózkodási engedéllyel rendelkezés esetén kérhető a határozatlan ideig tartózkodás

    A kérdések segítségével 3 percen belül megtudhatja, milyen tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtania. A kérdéssor végén a kiválasztott kérelemtípushoz kapcsolódó minden információt megtalál.

    Kérelem célja:



  • Belügyi alapok

     

    Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által az Európai Unió Belügyi Alapok társfinanszírozásával megvalósított projektekről bővebben itt olvashat.

     

    logo mmia pici

     

     

Hirdetmények

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a 2005. november 1-jét követően indult eljárásokban hatósági döntéseit a jogszabályban meghatározott esetekben hirdetményi úton honlapján is közzéteszi.

Regisztráció

A regisztráció, bejelentkezés az online időpontfoglalási rendszer eléréséhez szükséges. Az oldal további funkciói regisztráció nélkül elérhetők.