Menekültként Magyarországon - GYIK
MENEDÉKKÉRELEM BENYÚJTÁSA MAGYARORSZÁGON
Mi a menedékjog?
A menedékjog feljogosítja a menedékjogot élvező külföldit arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon, valamint védelmet biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. Magyarország kérelemre menekültkénti vagy oltalmazottkénti ismeri el azt a külföldi állampolgárt, akinek az esetében fennállnak az elismerés jogszabályi feltételei.
Mik a menekültkénti elismerés feltételei?
Menekültként az a személy ismerhető el, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, avagy politikai meggyőződése miatti üldöztetést szenvedett el hazájában vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, és jelenleg Magyarország területén tartózkodik. A menekült státusz feltételeinek fennállását háromévente felülvizsgálja a hatóság.
Mik az oltalmazottkénti elismerés feltételei?
Oltalmazotti státuszt olyan személy kaphat, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy hazájába visszatérve őt súlyos sérelem érné (tehát halálbüntetés, kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fenyegetné, vagy megkülönböztetés nélküli erőszak eredményeként életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége állna fenn). Az oltalmazotti státusz feltételeinek fennállását háromévente felülvizsgálja a hatóság.
Hol és hogyan nyújtható be menedékkérelem, mik ennek a költségei?
A menedékkérelmet személyesen kell benyújtani a Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál. Nincs lehetőség arra, hogy meghatalmazott útján kérjen valaki menedékjogot. Az első magyarországi menekültügyi eljárást a Főigazgatóság ingyen folytatja le, a tolmácsolás költségeit szintén a Főigazgatóság viseli.
Milyen esetben elfogadhatatlan a kérelem?
Elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a kérelmező az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, vagy más tagállam már menekültként elismerte. Abban az esetben is elfogadhatatlan a kérelem, ha egy Unión kívüli állam már elismerte a kérelmezőt menekültként, és ez a védelem ténylegesen fennáll, a kérelmező pedig visszatérhet ebbe az országba. A korábbi menedékkérelem elutasítását követően azonos indokkal benyújtott ismételt kérelem is elfogadhatatlan kérelemnek számít, valamint az az eset is ide tartozik, amikor a kérelmező esetében van olyan ország, ami rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül.
Milyen dokumentumokat kell csatolni a menedékkérelem benyújtásakor?
A kérelem benyújtásakor valamint az eljárás során az ügyfélnek együttműködési kötelezettsége keretében minden olyan, a személyével kapcsolatos dokumentumot be kell nyújtania, melyek személyazonosságát, illetve menekülésének okát alátámasztják. A dokumentumok fordítását a Főigazgatóság intézi.
Mennyi ideig tart a menedékkérelem elbírálása?
A menekültügyi eljárást a hatóság 60 nap folytatja le. Azonban a hatóságnak lehetősége van kérelmét ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni. A szakhatósági eljárás időtartama nem számít bele menekültügyi eljárás lefolytatására rendelkezésre álló 60 napba.
Ha bizonyos európai országok valamelyikén keresztül érkezett a kérelmező Magyarország területére, akkor a menedékkérelme elbírálására feltehetőleg nem Magyarország, hanem az adott ország lesz az illetékes. Ennek eldöntése időt vesz igénybe, mert Magyarországnak kapcsolatba kell lépnie a másik ország menekültügyi hatóságával, erre az időre az eljárás felfüggesztésre kerül.
Mi alapján dönt az eljáró hatóság a menedékkérelem ügyében?
Az eljáró menekültügyi hatóság a kérelmező által a menekültügyi eljárás során tartott meghallgatáson elmondottak, a becsatolt, illetve beszerzett bizonyítékok valamint a kérelmező hazájáról rendelkezésre álló ország-információk alapján hozza meg döntését.
Mi történik, ha a hatóság döntésében menekültként vagy oltalmazottként ismeri el a menedékkérőt?
Ebben az esetben a külföldi menekültként vagy oltalmazottként a jogszabályban meghatározott korlátozásokat kivéve a magyar állampolgárokkal azonos jogokat fog élvezni.
Mi történik, ha a Hatóság döntésében sem menekültként, sem oltalmazottként nem ismeri el a menedékkérőt?
A Hatóság ilyen esetben megvizsgálja, hogy a kérelmező esetében fennáll-e a visszaküldés tilalma, azaz döntésében kitér arra, hogy a menedékkérő visszaküldhető-e a származási országába. Amennyiben a Hatóság a visszaküldés tilalmát állapítja meg, a kérelmező befogadotti státuszt kap. A befogadotti státusz egy speciális engedély, mely arra jogosítja fel a külföldit, hogy ideiglenesen Magyarországon maradjon.
Amennyiben a visszaküldés tilalma nem áll fenn, a hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező kiutasítható-e, illetve kitoloncolható-e. Amennyiben a kiutasításnak nincs akadálya, a menekültügyi hatóság döntést hoz az ügyfél kiutasításáról.
Hová fordulhat jogorvoslattal a menedékkérő, ha elutasították a kérelmét?
A kérelmét elutasító döntéssel szemben a döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat. A bíróság vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a hatóság döntését, és új eljárás lefolytatására kötelezi a Főigazgatóságot.
MILYEN ELLÁTÁSRA ÉS TÁMOGATÁSRA JOGOSULTAK A MENEKÜLTEK?
A menekültek és oltalmazottak a magyar állampolgárokkal megegyező feltételekkel jogosultak valamennyi jogszabály és helyi rendelet alapján nyújtott szociális támogatásra és ellátásra. Státuszuk a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosít számukra, illetve kötelezettségekkel terheli őket. Ezen túl, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 301/2007. (XI. 9.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján különböző támogatásokra és ellátásokra is jogosultak, melyek célja, hogy elismerésüket követő első időszakban nyújtson segítséget az alapvető létfenntartási feltételek megteremtésében .
A támogatásokra és ellátásokra való jogosultság tekintetében van-e különbség a menekültek és oltalmazottak között?
A menedékjogi törvény és végrehajtási rendelete az ellátásokra és támogatásokra való jogosultság tekintetében nem tesz különbséget a menekült és oltalmazott jogállású külföldiek között.
Melyek a támogatásra és ellátásra való jogosultság általános feltételei?
A Kormányrendelet szerinti ellátásokra és támogatásokra főszabály szerint a menekültek és oltalmazottak akkor jogosultak, ha szociálisan rászorultak.
A különböző támogatásokra és ellátásokra való jogosultság vagyon- és jövedelemfüggő, melynek meghatározása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján történik. A menekült és az oltalmazott az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha az ügyfél vagy a vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg
a) egyedülálló személy esetében a szociális vetítési alap összegének 150%-át;
b) családos személy esetében a szociális vetítési alap összegét.
Menekültként vagy oltalmazottként történő elismerés után meddig tartózkodhatnak a befogadó állomáson a külföldiek?
A befogadó állomáson nyújtott elhelyezést és ellátást a menekült és az oltalmazott az elismerésről szóló határozat közlésétől számított legfeljebb további harminc napig veheti igénybe térítésmentesen, ha lakhatása más módon nem biztosított.
Milyen ellátásokra és támogatásokra jogosultak a befogadó állomáson elhelyezett menekültek és oltalmazottak?
· Szociális rászorultság esetén elismerésük közlésétől számított legfeljebb harminc napig jogosultak a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítására (ennek keretében a befogadó állomáson nyújtott elhelyezésre és ellátásra, valamint utazási kedvezmények igénybevételére);
· Egészségügyi ellátásra;
· oktatási, nevelési költségek megtérítésére; továbbá
· az ország végleges elhagyásának támogatására.
Milyen ellátásokra és támogatásokra jogosultak a magánszálláson lakó menekültek és oltalmazottak?
· Egészségügyi ellátásra;
· Az ország végleges elhagyásának támogatására;
Mikor jogosult a menekült vagy az oltalmazott ingyenes egészségügyi ellátásra?
Amennyiben társadalombiztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik, a menekült és oltalmazott a kérelmezőknek nyújtott egészségügyi ellátással megegyező körben jogosult külön jogszabály szerinti egészségügyi alapellátásra, a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre és sürgős szükség esetén igénybe vehető egészségügyi ellátásra. Ezen jogosultság az elismerésről szóló határozat véglegessé válásától számított hat hónapig áll fenn.
Mikor jogosult a menekült vagy az oltalmazott az ország végleges elhagyásának támogatására?
Hazatelepülése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén, kérelmére, az érintett ország külképviselete által kiállított igazolás alapján, az igazolásban megjelölt célállomásig a menekültügyi hatóság egy alkalommal érvényes menetjegyet (repülőjegyet) biztosít, továbbá az utazással összefüggő igazolt költséget egy alkalommal részben vagy egészben megtérítheti.